Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

I. Péter rendelkezései nyomán, az egészségügy terén az európaihoz hasonló intézményi rendszer körvonalazódott. így például I. Péter 1706-ban utasította alattvalóit, hogy városonként gyógyszer- tárat létesítsenek, 1707-ben pedig tíz helyőrségi kórház felépítését rendelte el. Legnagyobb problémája az európai képesítésű orvosok hiánya volt, ezért 1707-től jó fizetésért külföldi orvosokat alkalmazott. Ezzel párhuzamosan a moszkvai katonai kórházat felhatalmazta katonaorvosok és sebészek kiképzésére (ez az Európában ismert hároméves sebészképzésnek felelt meg.), illetve európai egyetemekre való tanulmányutakra készítette fel a jelölteket. Az 1719-ben felállított Birodalmi Orvosi Kancellária (az Orvosi Kollégium utóda) feladata lett a hadsereg és az ország igényeinek megfelelő számú külföldi orvos szerződtetése. A pravoszláv egyház merev magatartása miatt is I. Péter az orvosképzés megszervezését, illetve a legszükségesebb hazai „igények" biztosítását valójában a hadseregre bízta. 1718-ban Szentpétervárott, 1719-ben Kronstadtban alapított olyan katonai kórházakat, amelyeknek elsőrendű feladata a hadsereg számára történő szakemberképzés lett. Az utóbbi helyen a haditengerészetnek képeztek ki hajóorvosokat, hajósebészeket. Az 1725-ben Pétervárott felállított Orosz Tudományos Akadémia feladata lett a birodalom tudományos életének, elsősorban az európai formákat követő oktatási rendszereknek a kiépítése, irányítása, az uralkodó számára előterjesztések kidolgozása. Az elmúlt évtizedek orosz (szovjet) művelődéstörténet írása és orvostörténeti szakirodalma az Orosz Birodalmi Orvosi Kancellária és az Orosz Tudományos Akadémia igen lényeges tevékenységét elég egyoldalúan mutatta be. Elsősorban azokat a vonásokat emelték ki, amelyek az oroszországi európai szervezettségű egyetem felállítására vonatkoztak. Tény, hogy 1755-ben az Orosz Tudományos Akadémia előkészítésében nyílt meg Moszkvában a moszkvai egyetem, amelynek életre hívásában elévülhetetlen érdemeket szerzett M.V. Lomonoszov (1711-1765). A moszkvai egyetem orvosi karral is rendelkezett, amely 1765-ben nyerte el a doktoravatási jogot, de a 18. században nem ez volt az Orosz Birodalom európai szintet jelentő egyeteme. I. Péter cár az ún. Északi háborúban (1700-1712) kemény harcok árán elérte az Orosz Birodalom hőn vágyott célját, kijutottak a Balti-tengerhez, kaput nyitottak Európához, visszaszorította és legyőzte az e térségben terveit keresztező svéd királyságot.

102