Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 91 szerepelnek, míg a német kurzusra katolikus, evangélikus és zsidó hallgatók jártak inkább. A nagyobb felekezetek mellett a magyaroknál egy unitárius és egy görögkeleti, a németeknél pedig két görögkeleti is tanult, egyikük, a huszonhárom éves szegedi Petrus Bellán csak beiratkozott 1812/3-ban a német nyelvű tanfolyamra, de elvégezni nem tudta azt: még az első félévben meghalt.451 A magyar és a német kurzuson 273 (109, illetve 164) katolikus, 31 (30, ill. 1) református és 23 (3, ill. 20) evangélikus járt. A zsidók ezekben az években kezdtek nagyobb számban megjelenni a pesti egyetemen, és kizárólag a német nyelvű tanfolyam óráit hallgatták. Ebben az időszakban összesen hetvenötén jártak közülük Pestre. Pontosan kétharmaduk (50 fő) Magyarországról származott, a külföldiek közül megemlítendők a cseh- és morvaországiak nyole-nyolc fővel. Galícia, ahonnan később tömegesen keresték fel a pesti egyetemei, ekkor még nem képviselteti magát jelentősebb arányban, mindössze négyen folytattak galíciai zsidók közül tanulmányokat Pesten. A magyarországi diákok nagy része az ország nyugati, vagy jelentősebb központi részéből jött ide, így például Nyitra vármegyéből négyen, Pozsonyból hárman, illetve Pestről hatan, Óbudáról heten. Jelentékenyebb arányban azonban csak később képviseltették magukat a pesti egyetemen, az 1810-es évekbeli megjelenésük ennek a folyamatnak csupán a kezdetét jelzi. A kétéves alsóbb szintű tanfolyam mellett elvileg megmaradt a sebészdoktori címért folytatott magasabb szintű sebészkurzus is. Gyakorlatban azonban ez alatt az öt év alatt csak azok lettek sebészdoktorrá, akik a képzés oroszlánrészét már az előző években teljesítették. Az 1810/1 -es tanévben doktorált Paulus Lammer, ugyanekkor volt végzős a képzése során az elméleti sebészet tanszéken Eckstein János mellett asszisztenssé kinevezett Weletzky (Weleczky) János, aki a következő évben szerezte meg a sebészdoktori címet és utána évtizedekre az egyetemen maradt.453 454 Utána legközelebb az 1816/7-es tanévben doktoráltak ketten sebészetből, azt követően pedig 1826/7-ben összesen egy személy. Mindez a sebészdoktori kurzus népszerűtlenségét, nehézségeit ezzel pedig végső soron kudarcát jelezte, szemben a tömegessé váló sebészmesteri (1816-tól Frankenburg Jakab szülész javaslatára) sebész- és szülészi tanfolyammal. 5.2.7. Az orvosi kar napóleoni háborúk lezárásig tartó korszakának tanulságai A kisebb időintervallumok külön-külön vizsgálata után nézzük meg összesítve az eddig leírtakat! A nagyszombati egyetem alapításától fogva az 1814/5-ös tanévig 1634 diák szigorlatozott le, korszakunkban, az 1787/8-1814/5-ös tanév között 1068-an. A le- vizsgázottak döntő többsége, háromnegyede (817 fő) Magyarországról került ki.455 Mellettük a Habsburg Birodalom területeiről érkezők képviseltették magukat a legnagyobb arányban, 16%-kal (174 fő), ezen belül leginkább a cseh- és morvaországiak tanúsítottak érdeklődést a pesti egyetem iránt. Emellett a Habsburg Birodalmon kívüli német terüle453SOTE: Ll. 1/d. 3. kötet 1812/3-as tanév 347-352. ls l Wclcczky tehetséget és az iránta való bizalmat mutatja, hogy 1812-ben Eckstein János halálakor őt bízták meg ideiglenes a tanszék vezetésével, majd 1814-ben Icctorrá nevezték ki. SOTK Lt. 1/d 3. kötet 227. és 320., üyöry 1936. 325-326. 455 Ismét megjegyeznénk, hogy mind a promotiós könyvekben, mind az osztályozási könyvekben származási helyet adnak meg annak összeírok I’zt azonban nagyrészt óvatosan ugyan, de alkalmazhatjuk állandó lakhely értelemben is, mivel ha más országba költözött az illető sebész, arra többé-kevésbé utalnak a tanulmányokkal kapcsolatos információk között. Ahol a promotiós könyvben csak a promovcált nevét, esetleg nemzetségét és születési helyét adják meg, ott kénytelenek voltunk kizárólag az ott szereplő adatokra támaszkodni.
