Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1X48) 85 nyelvű kétéves ismétlő kurzust, amely később az 1807/8-as tanévtől kezdve átvette a hagyományos képzés helyét. De addig is, az ismétlő tanfolyamokra legalább annyian jártak, mint a rendes képzésre. Korszakunkban a kis (2-6 fős) és az akkoriban közepesnek mondható (9-13 fős) évfolyamok szinte évente váltogatják egymást, mintha a sebészek a korabeli európai helyzeten gondolkodva jelentkeznének az egyetemre, hogy annak elvégzése után jobban ki tudják használni a hadseregben adódó lehetőségeket. A hallgatók nagyrészt magyarországiak voltak. Mellettük négy horvát, három három erdélyi és szlovén, két lengyel valamint egy-egy dalmáciai, osztrák, bajor, horvát, bambergi és egy francia.429 Itt jegyeznénk meg, hogy a nemzetséghez való hovatartozást és származást jelentő nevek (hungarus, austriacus, bohemus stb.) az 1790-es években jelentésváltozáson mentek át. Eddig csupán annyit jelentettek, hogy az illető abból az országból származik vagy ott lakik, míg innentől kezdve minden valószínűség szerint a francia forradalom hatására már a nemzethez tartozást fejezi ki. Azaz hungarus lehel egy erdélyi magyar is, mint ahogy a promotiós kötetekben is szerepelnek selavus megjelöléssel felvidékiek. A fogalmak bizonytalan használata és képlékenysége miatt végig a területi hovatartozást vettük figyelembe, és ezen belül jeleztük, ahol ettől eltérő kifejezést használtak. Ugyanebben a korban kezdik a zsidókat „külön kategóriaként” kezelni, és a judaeus szót nem csupán vallási, mint inkább etnikai színezettel használni. 4. táblázat. A Pesten végzett sebészhallgatók származás boly szerinti megoszlása (SOTE Lt. l/d 1-4. kötetek alapján) 1787-179.3 1794-1806 1807-1809 1810-1814 Összesen Magyarország 182 434 65 67 817 Erdély 11 27 2 5 45 Habsburg birodalom egyéb területei 50 99 15 10 174 egyéb német terület 23 29 3 3 58 Franciaország 3 3 Itália 2 2 lengyel terület 1 1 A classificatiós kötetek nagy erénye, hogy 1793-tól kezdve részletesen közlik a hallgatók személyi adatait. Innen megtudhatjuk nevük, nemzetségük, születési helyük, életkoruk, vallásuk, apjuk társadalmi helyzetét, szerencsésebb esetben még annak foglalkozását is, valamint a hallgatók korábbi tanulmányait, amennyiben voltak. Az első években még csak az apa társadalmi rangját mutató, elég tág kategóriákat jelentő szavakkal találkozunk (über, nobilis, cívis). Viszonylag gyakoriak a (valószínűleg kisjnemesi származásúak (17 fő). Igen sokan jöttek, különösen a századforduló táján alacsony sorból, a kötet alapján nemtelen (2 fő), földműves (4 fő), határőr (1 fő), molnár (1), vagy éppen kocsmáros (I fő) apától. Többen kereskedő (8), vagy kézműves (1 szabó, 2 üveges, 1 kőfaragó) családból származtak, akik apjuk szakmájában nem maradhattak, mert vagy a 429Iigy-cgy erdélyi tanull Pesten 1793/4-1794/5, 1802/3-1803/4 cs 1803/4-1804/5 között, szlovének 1793/4-1794/5. 1798/9-1799/1800 és 1802/3-1803/4-ben, horvát 1794/5-1795/6, 1798/9-1799/1800, 1801/2- 1802/3. 1804/5-1805/6 és az 1806/7- 1807/8-as német ismétlő tanfolyamon. A legvégül felsoroltak az 1806/7- 1807/8-cs nemet nyelvű ismétlő kurzuson vettek részt. SOTL Lt. l/d 2. kötet.
