Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
66 V. Egyetemi sebészképzes Magyarországon (1770-1848) beválasztása emellett az uralkodótól függött.3"* Az iskola tanárai között volt Pierre Joseph Desault (1744-1795) is.318 319 Oktatási tevékenységet fejtett ki viszont az 1724-ben alapított Ecole de Chirurgie, amelynek létezése számos vitát generált az egyetem és az iskola sebészei között. A sebészek között felmerült ebben az időben egy ötödik, „sebészeti kar” létrehozása az egyetemen.320 Az évszázados vita végül a sebészek győzelmével járult. 1743-ban iskolájuk megkapta a királyi jelzőt (és ezzel az uralkodó védelmét), és jogot a magiszteri cím önálló adományozására. A század közepére azonban az orvosdoktorok is megbarátkoztak a sebészettel, és Montpellier-ben be is vezették azt különórák keretében, amelynek elvégzői orvos- és sebészdoktori címet kaptak, ez viszont a városi sebészek körében váltott ki nemtetszést.321 1791-ben a francia forradalom megszüntette a céheket, 1793-ban az akadémiát, és 1794-től egységes orvos-sebészi alapképzést vezettek be (écoles de santé).322 Itáliában az egyetemeken sosem vált élesen el egymástól medicina és chirurgia, bevett gyakorlat volt doctor utriusque medicináé címet adni az arra pályázóknak, míg német nyelvterületen, Bázelben 1594-ben, Halléban pedig csak 1750-ben adtak először doctor medicináé et chirurgiae diplomát.323 A reneszánsz itáliai orvosi eredmények születésében, az anatómia fejlődésében nem kis szerepe volt annak, hogy sem művész, sem tudós nem ijedt meg gyakorlati tapasztalatok szerzésétől, például hullák boncolása révén. A hallei egyetem tanára, Albrecht Haller (1708-1777), aki kitűnő elméleti munkásságot fejtett ki, maga vallotta be, hogy élő beteghez félt hozzányúlni (sebészeket viszont szívesen kísért).324 Közép-Európában a 18. században a céhes képzést fokozatosan visszaszorították: a Porosz Királyság mintaadó 1725-ös Medizinalediktjét követően (ismertetését lásd alább) számtalan német városban orvosdoktor elnökletével ismerték csak el a sebész vizsgáját, vagy külön orvosi grémiumokat alakítottak, amelyeknek kizárólagos jogává vált a helyi seborvosok examinálása. így a göttingeni sebészek 1750-től például a helyi Collegium chirurgicum fennhatósága alá tartoztak, ahol az orvosi kar oktatóinak elnökletével vizsgáztatták le őket.325 A sebészek magasabb szintű képzését elősegítette, hogy egy jó szakembernek alapos anatómiai ismeretekre kellett szert tennie. A sebészek anatómiai oktatásában különösen Anglia emelkedett ki, ahol egyes kórházakban sebészeti iskolákat alakítottak ki.326 Egy jó sebészből akár egyetemi anatómiatanár is válhatott.327 Másik megoldás a céhektől való függetlenedésre az alsóbb szintű, regionális vonzáskörzettel rendelkező iskolák létrehozása volt, ahol minimális tudományos ismeret- anyagot adhattak át a seborvosoknak. Ezeken általában szülészetet is oktattak, bábákat is képeztek. Ilyen intézmények voltak a Habsburg Birodalom jellemzően tartományi köz318Demkó 1894. 501., Brockliss 2004. 349. cs 363-364. 3I9Diepgen 1951. 45. 320A párizsi sebészek testületé, a College de St. Cöme már 1545-ben megkapta a jogot liccnciátus sebészek képzésére, ami szinten mélyítette az ellentétet az önálló seborvosok és az egyetem orvosi kara között. Demkó 1894. 304-305. 321 Brockliss-Jones 1997. 590-603, 619. 322Eulner 1970. 298-299., 306. Brockliss - Jones 1997. 578-586. 323Demkó 1894. 305-306., Eulner 1970. 296., Sachs 2003. 5. 324 ...................non tarnen imquam vivum hominem incidere sustinui, nimis, ne nocerem, veritus." Eulner 1970. 3 09., Sachs 2003. 4. 325 Sachs 2003. 84. 326 Demkó 1894. 501. 327 Ilyen volt a Moszkvába kivándorolt Kcrcsztúry Ferenc, aki később rendes orvos-doktori vizsgát is tett cs egyetemi tanár lett belőle. Porter 2003. 140-142. és Szilvay 1961. 54-103.
