Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
IV. A 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése 59 közöli Pesten tanuló balassagyarmati Cajetanus Hoffmann vagy a nyitrai Wenceslaus Neubarlh (Naybarth) anyja szintén bábaként szolgált, utóbbié ráadásul a vármegye alkalmazásában. Melletük még négy diákot ismerünk, akiknek az anyja bába volt. Az ilyen hallgatók családi hátterének jobb feltérképezéséi megnehezíti, hogy az anyát csak akkor említik a classificatiós kötetekben, ha az apa már korábban meghalt.277 278 279 * 281 A nők tehát, mégha háttérben is maradtak, többnyire névtelenül, de fontos szerepet játszottak a sebészi feladatok ellátásában, és a sebészcéh rendszerének működésében. Nem csak biztosították a sebészcéhek zártságát, valamint az új, jövevény-sebészek helyi praktizálási jogát házasságkötésükkel, hanem aktív szerepet is vállalhattak az emberek gyógyításában. 4.5. A cehek visszaszorítása. Az új típusú sebészkepzes megjelenése A sebészek szerepe különösen a gyakori járványok idején volt fontos. Mégha volt is orvos a környéken, a fertőző beteghez a sebésznek kellett mennie, neki kellett közvetlenül meggyőződnie az eset súlyosságáról. Ha pedig nem volt doktor a pestises helyen, a pestisorvos feladatát teljességgel a kirendelt sebész vagy jár vány sebész, pestissebész látta el (chyrurgus exposiíus, chyrurgus contagionis, pest-barbierer).21* Erre a posztra a céh jelölhetett ki tagjai közül seborvost, Sopronban a 17. századtól a céh fiatalabbjait választották ki ilyen esetekben.7 '’ Ha elvállalta szerepét, és nem szökött meg a szolgálat elől, óriási teher nehezedett rá, így az 1713-as pestis idején egyetlen felcser volt Pozsonyban.2™ Munkáját nehezítette, hogy a pestis kihirdetését a vesztegzárral járó hátrányok miatt a lakosság nem vette szívesen, és néha magukat a betegség gyógyítóit vádolták annak előidézésével. Ezen kívül előfordult, hogy az általában elítéltek soraiból toborzott halottszállítók durva cselekedeteiért is az orvosokat, sebészeket hibáztatták, így 1739- ben a Tabánban: A halottszállítók egy elhunyt ruháit akarták elégetni, amit a lakók nem engedtek meg azzal az indokkal, hogy ki akarják őket fosztani. Az eset verekedéssé, majd a nép zendülésévé fajult, amelynek során egy Meiszner nevű sebészt és három járványszolgál agyonvertek.781 Az egészségügyi személyzet, az orvosdoktorok nagyfokú hiányáról tanúskodik, hogy néhány megye kénytelen volt seborvosokat alkalmazni főorvosként. Bács vármegye 1762-ben nem talált olyan orvost, aki évi 600 forintért elvállalta volna a megyei physicus állását. Aki számításba jöhetett volna, azt a győri püspök fogadta szolgálatába. A súlyos járványok miatt azonban kénytelenek voltak felvenni (évi 500 forintért) főorvosnak egy sebészt, Szuhovszky Károlyt. O megfelelően el is látta hivatali teendőit, mivel azonban csak sebészi képesítése volt, 1763-tól a betöltetlen főorvosi poszt helyettesítőjeként mü277A nevezett diákok: I. Hermann Maximilianus Iglóról, 1827/8-1829/30 között tanult Pesten, 2. Ohnesorg Joannes Mohácsról. 1825/6-ban volt másodéves, 3. a szomolnoki Ritter Joannes (1825/6-1828/9) cs 4. a lakompaki Vohlslcin Maximilianus (1825/6). A SOTH Lt. 1/d 5. kötet 38-39., 102-103., 181-182.; 6. kötet 121-122., 246-247.; 9. kötet 140-141., 159-160., 347-350.; 13. kötet 95-121.; 15. kötet 149-152.; 17. kötet 166-168. 278Magyary-Kossa Gyula: A pestisorvos. In: MOH I 120-122. 279 MOH 111.327.(1174. ssz.) 28lluo. 123. 281 uo. 126-127.
