Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
44 IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése A vallás minden céh életében fontos szerepet töltött be. Bizonyos céhek tagjai kizárólag egy felekezet hívei közül kerülhettek ki, néhány céhben viszont több felekezet is megfért egymás mellett. A pestiek és szegediek csak katolikusok voltak, a váciakhoz reformátusok és evangélikusok tartozhattak, a komáromiba pedig katolikus, református, evangélikus is beléphetett. A katolikusok Krisztus és az Oltáriszentség mellett gyakran választottak pestisszentet patrónusuknak. A komáromiaknak így Szent Sebestyén, a pestieknek pedig Szent Flórián és Szent Sebestyén lett patrónusa. A katolikus céheknél a körmeneteken és az ünnepi miséken való részvétel is előirás volt, amelynek elmulasztása szintén büntetést vont maga után: Szegeden az ünnepi miséről távolmaradó mestert 4-, legényt 2 forintra büntették. Pesten ez az összeg 1 forint és 50 krajcár volt. A körmenetről való lemaradás Szegeden egységesen 8 forint, Pesten 2-, illetve 1 forint volt.201 A veszprémi borbély-sebészek Padányi Bíró Mártontól 1760-ban kapott céhlevelében igen részletesen leírják a céhtagok ilyen jellegű teendőit. A tagok kötelesek voltak a szeplőtelen fogantatás ünnepén misét mondatni és minden körmeneten részt venni. A negyedévi gyűlések napján is misét kellett mondatniuk, mégpedig kettőt az elhunyt hívekért, kettőt az élőkért, a Boldogasszonynak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Mihály arkangyalnak, valamint a két orvosszentnek, Szent Kozmának és Szent Damjánnak felajánlva.2'12 A céhtagság felekezeti hozzátartozáshoz kötése szintén egy eszköz volt a konkurencia csökkentésére,203 ugyanakkor megjegyzendő, hogy a szabad királyi városokban eleve adva volt, milyen vallásúak lehetnek az ott lakók: a céhtagsághoz előírták a polgárjog megszerzését, ahhoz pedig az ott elismert felekezet tagjának kellett lenni, a kör így bezárult.204 Pécsett nem csak a vallás, de a nemzetiség is számított: a céhnek csak magyar, német vagy horvát tagjai lehettek.205 A szigorú szabályok ellenére a céh szociális szempontból is gondoskodott tagjairól. A debreceni és váci szabályok szerint a beteg mester mellett nappal egy-, éjjel pedig két mesternek kellett virrasztania (ennek elmulasztása 1 forintba került, Debrecenben pedig a nappali szolgálat kihagyása 1-, az éjszakaié 2 forintot ért). Komáromban nappal egy mester, éjjel egy mester és egy legény jelenlétét Írták elő. A debreceniek még kölcsönöztek is erre az időre legényt a beteg mesternek, ha éppen nem lett volna sajátja, sőt, akár a kezeléshez szükséges pénzt is fedezték, azzal a feltétellel, hogy azt az illető majd fel- gyógyulásakor megadja.206 Az elhunyt céhtársat mindenki köteles volt elkísérni utolsó útjára.207 Az özvegy mindaddig vezethette párja műhelyét, amíg elhunyt ura nevét viselte.208 1761-ben bevezették az orvos előtt leteendő, anatómiai ismereteket is előíró vizsgát. Ugyanekkor Mária Terézia céhügyi rendeletet is adott ki, melyben előírta a korábbi 201 Pécs 1. articulus, Komárom 1. cs 5. articulus, Szeged 1. és 18. articulus, Pest 1-2. articulus 202Veszprémben (5. articulus) kimondják, hogy amint Pápán, Fehérváron és több helyen kirekesztik a katolikusokat a céheikből, ide csak katolikusokat vesznek fel, más valláson lévőt nem. MOE IV. 157-158. (424. ssz.) 203Ez tényleges problémát tehát inkább azokban a mezővárosokban okozott, ahol katolikusok és protestánsok is éltek. Szabó 1984. 148-149. 21,4Például Pécsett katolikusnak. Itt a 4. articulusban írták elő a polgárjog megszerzését. 205 Pécs 13. articulus 206Debrecenben már az 1583-as szabályzat része volt a beteg melletti őrállítás (1583, 3. articulus, MOE III. 247. (957. ssz.)) Pécs 19. articulus, Komárom 13. articulus, Debrecen 20. articulus, Vác 9. articulus 207 Ennek elmulasztása Debrecenben mesternek 2-, legénynek 1 forintjába került. Vácott az ezzel kapcsolatos táblajáratás özvcgycstől, legénycstöl 1 forintba került. Pécs 18. articulus, Debrecen 22. articulus, Szeged 13. articulus, Vác 25. articulus. 208pesten még hozzátettek, hogy új inast nem vehet fel, csak a férje halálkor nála dolgozó maradhat az özvegynnél annak felszabadulásáig. Pécs 20. articulus, Komárom 5. articulus, Debrecen 10. articulus, Pest 21. articulus, Vác 25. articulus
