Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

Melléklet

262 MELLÉKLET

1. Az egri sebészek céhlevele (1765)

1765. június 17. (MNL OL A 73, 1. kötet 270-274.)

Nos Maria Theresia Memoriae commendamus stb.

Első Articulus: Mivel minden dolognak feje, az Isten Tisztelet, arra való nézve tartozni fogh ezen Czéh magának illendő zászlót, ha edelig nem lett volna nékie, tulajdon kőlcségén csináltátni, melly is á Parochialis Templomban tartassák, s’ az alatt ezen Czéhbéli Mesterek, Mester Legények, és Inasok, akár melly Hiten valók légyenek, az Ur napi, s’ annak Octáváján tartani szokott Procession tiszteségessen meg jelenyenek, s’ egész végezetik azon ajtatossan meg maradgyanak, á kik ezt el mulattyák, és el maradásoknak helyes okát nem adhattyák, az ollyanok. Mesterek ugyan két font, Legények pedigh egy font, fejér, vagy sárgha viaszban az Parochialis Templom számára büntetessenek. Azon kívül köteleségek leszen ezen Czéhbelieknek minden Esztendőben, olajban főtt Szent János, úgy mint a’ Czéhnek választott szent Patronusa Napján, vagy annak Octáváján, és á Négy Kántarokon egy szent Mését solgáltatni, mellyen hassanlóképpen minyájan a’ Mesterek, Mester-Legények, és Inasok is meg jelenyenek, és azt minden ajtatossággal meghalgassák, offertoriumra minyajan /: ki vévén az Inasokat :/ égő viaszk gyertyával elmennyenek, a’ kik pedigh ezen szent Méséknek halgatását hellyes ok nélkül el mulattyák, Mestereknek egy főnt, Legényeknek fél főnt sárga vagy fejér viasz, hassanló képpen az Parochialis Templom számára lészen büntetések; Ok nélkül vagy az Úr napi Processiobúl, vagy Szent Mésékrűl el maradandó Inasok helet, azoknak Mestereik, Legényeknek rendelt büntetésének felét büntetisől meg adgyák.

Második Articulus: Ezen Czéh arra választandó Czéhnek esztendős napján, és a’ Négy Kántor Napokon Gyülekezetét tarcson, mellyben minden jo rend tartással és Csendességei a’ Czéhet illető dolgokat folytassa, és végezze, a’ szokott kántor pénzt is, úgy mint az Mester 40 pénzt, az Özvegy és Külső Mester fél anyit, akkoron meg adván, melly pénz szolgáljon a Czéhnek közönséges szükségére; a’ ki pedigh ok nélkül a’ Gyülekezetbül el marad, ha Mester lészen, 50 pénzre, ha Legény, 25 pénzre büntetessék. A ki pedigh ezen Gyülekezeteken kívül is maga saját ügyében a’ Czéhnek Gyülekezetit kívánná, az jelenese magát a’ véget a’ Czéh Mesternél, és ha Mester lesz 85 pénzt, ha Legény 42 pénzt fog a’ Czéh Ládájában le tenni.

Harmadik Articulus: Ezen czéhnek Tagjai az választott Esztendős Czéhbéli napon őszve gyülek ezzenek Czéh Mesternek választására, és ugyan azon alkalmatosságai elsőben a’ volt Czéh Mester vagy az, a’ kire a’ Czéh jövedelmének gondvéselése bizaltatott, számot adgyon azután a’ volt Czéh Mester mellé még ketten candidáltassanak. s’ e’ három közül, voxoknak nagyobb száma szerént Czéh Mester választassák, s’ illy formán választott uj czéh Mesternek a’ Czéh Ládájának kulcsa kezében adatik. Mind ezek pedigh az Földes Urasságh vagy annak engedelmével város Magistratussa által rendelendő Commissariusa jelenlétében meg legyenek, s’ valamint Ennek jelen létén kívül Gyülekezetét tartani szabad nem lészen, szántén úgy tartozni fogh a’ Czéh Mester a’ többi Mestereket minden válogatás nélkül a’ Czéhbéli Gyülekezetekre egybe gyülekez- tetni, mellyekben csupán Czéhet illető dolgokat mindé csendességei, és békeséges jó rend tartással fog a’ Czéh folytatnim és valakit Czéhbeliek közül valamelly Titoknak megtartására kötelezni szabad nem lészen; Czéhnek Articulussai pedigh mint Czéh Mesternek