Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

Források

Források 255

21. MOE Magyary-Kossa Gyula 1929-1940: Magyar Orvosi Emlékek l-IV. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest.

22. Miskóltzy Ferenc 1742: Manuale Chirurgicum avagy Chirurgiai úti-társ. Győr [reprint: Debrecen, 2002]

23. Orvosi Tár 1831-1833, 1838-1848

24. Orvosrend, 1840: Magyarországi Orvosrend névsora IS40-re. Kiadták: Pr. Bugát és Dr. Flór. Első év. Pesten, Trattner-Károlyi betűivel. 1840.

25. Plenck József 1782: A ' borbélyságnak eleji, mellyeket németül, 's deákul ki-adott Elének Jóséf a' horbélyságnak tudósa, és Budán a' borbélyoknak, ’s bábáknak közönséges királyi tanítója. Magyarra fordította, és két képekkel, 's némelly hasznos cikkelyekkel szaporította Rácz Sámuel. Weingand, és Köpf Könyvárosok költségével, Budán és Pesten.

26. Prändel, Johann Georg 1805: Erdbeschreibung der gesummten pfalzbairischen Besitzungen mit steter Hinsicht auf Topographie, Geschichte, physische Beschaffenheit, Land- und Staatswirthschaft. Erste Abteilung. Uhlmannschc Buchhandlung, Amberg.

27. Raymann Sámuel 1738: Dissertatio inauguralis medica qua praeiudicatae quaedam de venae sectione opiniones expenduntur. Halle.

28. Rácz Sámuel 1784: A ’ skarlátos hidegnek leírása és orvoslása. Pest.

29. Rácz Sámuel I. 1794: A' borbélyt tanításoknak első darabja. Az anatómiáról, physiológiáról, pathológiüról, materia medicáról, chirurgiáról, és bábaságról. Trattner Mátyás, Pest.

30. Rácz Sámuel II. 1794: A' borbélyt tanításoknak második darabja. Pest.

31. D. Szakács Anita 2008: Medizingeschichtliche Testamente des 16 IS. Jahrhunderts. Gesellsc haftsgeschichtliche Quellen des Sanitätswesens der Stadt Öden bürg aus der Frühen Neuzeit / 16 IS. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek. A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai. Sopron/Odcnburg.

32. Szlatky Mária [szerk. és utószó] 1983: „Minden doktorságot csak ebből késértek’’ Szemelvények orvosi kézikönyvekből. Szerk. és utószó: Szlatky Mária. Budapest.

33. Wachtel Dávid 1839: Még egy szó a’ hazánkban alapítandó orvos-egyesületek iránt. In: Orvosi Tár 1839. július 14. 17 32.

34. Weszprémi István 1960: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza [latin-magyar kétnyelvű, a 18. századi kiadás rcprintje] Budapest.

Felhasznált irodalom

1. L’Allemand, H. 1973: Wiederbelebung. In: Chirurgie historisch gesehen. Anfang, Entwicklung, Differezierung. Hrsg.: F. X. Sailer F. W. Gierhake. Dustri Verlag, Deisenhofen bei München. 217-219.

2. Antall József R.Harkó Viola Vida Tivadar 1971: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten 1777-1806. In: Orvostörténeti Közlemények, Nr. 57-59. (1971) 119-139.

3. Antall József 1981: Az európai orvostudomány és gyógyszerészei emlékei. Corvina, Budapest.

4. Balázs Péter [bevezetés és fordítás] 2004: Generale Normativum in Re Sanitatis. Szervezett egészségügyünk 1770-es alaprendelete. Orvosok, sebészmesterek, patikusok, bábáik és a járványügy a XVIII. század magyar jogalkotásában. Magyar Tudománytörténeti Intézet Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest Piliscsaba.

5. Bartók Imre 1954: A magyar szemészet története. Akadémiai Kiadó, Budapest.

6. Benedek István 1990: Hügieia. Az európai orvostudomány története. Budapest.

7. Besl, Friedrich 1993: Bader, Wundärzte und Chirurgen in Salzburg. Vom Bader un Wundarzt zum Medizinal-Chirurgen. Diplomamunka, Salzburg.

8. Birtalan Győző 1988: Európai orvoslás az újkorban (1640-1920) In: Orvostörténeti Közlemények. Nr. 15-16. Suppl.