Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
224 VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái apja vezetésével építették fel a tabáni rácok Szentháromság-templomát.1205 A család ezen ága katalizált, ugyanakkor még a 19. század első felében is találni közeli, a görögkeleti felekezethez tartozó rokonokat.1206 Az apa, Georg Andreics (Andreits) 1762-ben kérvényezte a város tanácsától, hogy vegyék fel a polgárok, valamint a sebészcéh sorába. A céh eredetileg vonakodott felvenni, görögkeleti vallására, valamint létszámfelettiségre hivatkozva, de mivel kitanult seborvos (gelehrter Chymrgus) volt, a Helytartótanács parancsára kénytelenek voltak felvenni. Polgárjogot 1762 novemberében szerzett Budán, ekkor már katolikusnak nevezi a polgárkönyv, amit valószínűleg a polgárjog és a céhtagság megszerzéséért tett.1207 A Generale Normativum kibocsátása után a budai sebészcéh tagjaként még vizsgát tett praktizálási joga megőrzéséért a bécsi és a budai tiszti orvosnál, egyetemi szigorlatra azonban már nem vállalkozott.1208 Az utóbbi hiányából 1790-ben kisebb konfliktus kerekedett Andreics és a városi tanács között. A jelek szerint ideiglenesen megvonhatták tőle praktizálási jogát, mert eszközeit elvették. Andreits arra kényszerült, hogy korábbi, tiszti orvos előtt tett vizsgájáról bizonyítványt kérjen. A Helytartótanács megvizsgálta a felküldött bizonyítványt, és mivel semmi kivetnivalót nem talált benne, szeptemberi 10- én megparancsolta Buda tanácsának, hogy szolgáltassák ki Andreicsnek korábban elvett eszközeit, amit az a város kapitánya, Kari Krammer vezetésével meg is tett. Andreics tehát tovább praktizálhatott.1209 A korábbiakban tárgyalt mesterekhez képest Georg Andreicsnek több olyan tanítványát ismerjük, akik később a helyi orvosi karon egyetemi vizsgát is tettek. 1770-1777 között négy céhlegényt, köztük a fiát, tanította. A tanítványok a gyöngyösi Réz Imre József kivételével Pest-Budáról kerültek ki.1210 A szigorlat eredményét nem jegyezték fel a nevek mellé, így tanári, sebészmesteri tudására, képességeire abból nem tudunk következtetést levonni. A sebészet mellett egy másik kedves foglalkozása is volt. Otthonában dohánykészítő műhelyt (Tobackmacherey) hozott létre, ami a praktizálás mellett biztos megélhetést jelentett számára. A dohánytermesztésre utaló első adatok 1775-ből származnak. Ekkor a Duna áradása miatt kár érte házát, köztük az akkoriban még épülőfélben lévő műhelyét is, amiért kárpótlást kért a város tanácsától. A kért összeget, 516 forintot végül nem kapta meg, mivel a tanács szerint Georg Andreics feladata lett volna a ház védelmével kapcsolatos munkák elvégzése, különösen, hogy az áradás várható volt.12" Két évvel később megpróbálta egyik konkurensét visszaszorítani arra hivatkozva, hogy az illető megszegte megállapodásukat. A tanács ez alkalommal azzal hárította el az intézkedéssel kapcsolatos kellemetlenségeket magától, hogy a közös megegyezés megszegése csak az illető két félre tartozik, így ők abba nem avatkoznak bele.1212 Úgy tűnik, a nézetl205Andrcjovits József végrendelete: BFL IV. 1002.y II. c. 359. A tabáni rácok betelepüléséről lásd Nagy 1975. 129-130. 1206 az előbb említett Andrcjovits József végrendeletében oldalági rokonait teszi meg örökösének, köztük Andrásits Urost. Uros a polgárkönyv szerint 1836-ban lett polgár, és görögkeleti volt. BFL IV.I002.U 3. kötet I. 1207BFL IV.1002.a 65. kötet 51. föl. (1762. április 30.), 59. föl. (május 13.), 69. föl. (június 8.), 118. föl. (november 3.), BFL IV. 1002.u I. kötet 4. 1208az 1785-ös országos összeírásban már csak másodosztályú sebészként szerepel. BFL IV. 1002/o A budai scbészcch iratai, 1771-cs felmérés és MNL OL C 66 1785 F. 85. pos. 19. ,209A Helytartótanács válasza comprobatusnak nevezi Andrcicsct. BFL IV. 1002.a 1790. év 1736. cs 2131. ssz. i2I0SOTE Lt. 1/f 2. kötet 53., 178., 191. és 234. ssz. 121'BFL IV. 1002.a 1775. év 21-22. f. I2I2BFL IV. 1002.a 1777. év 5. f.
