Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
206 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig Tessényi például annak kifejezetten aktív képviselője is lett.1083 Mivel a sebészek kérvényének megszületése és az Orvosegyesület alakuló ülése (1837. október 7.) között csak pár nap telt el, Tessényi kezdetben feltehetően mindkét szervezet munkájában részt kívánt venni. A sebészegyleti kezdeményezés sikertelen volt. 1838. január 19-én terjesztette be a Helytartótanácsnak Buda városa rendes főorvosa, Franz Anton Christen szakvéleményét a sebészegyesület tervezetéről. Christen dicséretesnek tartja a kezdeményezést, és nem tartja kizártnak, hogy a leendő egyesületben folyó munka eredményeképpen többen akár magasabb rangú diplomát is szerezhetnek a jövőben. Felhívja a figyelmet arra is, hogy ebben az időben Pest-Budán mintegy nyolcvan fő praktizált sebészi diplomával.1084 Pest város 1838. február ll-i felterjesztésében felhívta a figyelmet a sebészet rohamos fejlődésére is: az egyesület elősegítené ezen vívmányok gyorsabb elterjedését is (a jelentés átvette a sebészek Pest város tanácsához 1837. szeptember 27-én felterjesztett kérvényének érveit). A szakmai eszmecsere révén kétes esetekben feltehetően a betegek számára jobb, biztosabb terápiái biztosítanának. A jelentés szerint kötelezték magukat a szűkölködő betegek esetén ingyenes konzílium tartására, így a beteg is jól járt, hiszen alaposan kivizsgálták, és a sebészek is, hiszen további szakmai tapasztalatra tettek ezáltal szert, és így nemcsak az elméleti tudásukat bővíthetik (a modern szakfolyóiratok, új könyvek révén), de a gyakorlatit is.1085 A német nyelvű alapszabály értelmében az egyesület célja a sebészek továbbképzése rendszeres összejövetelek, sebészeti könyvtár és eszköztár létrehozása által. Minden sebészeti diplomával rendelkező jelentkező tagja lehet az egyesületnek, amennyiben arra érdemesnek találják (doktori fokozatúakat is befogadnak, 1-4. §). A tagoknak jogában áll (5. §) tudományos előadást tartaniuk, az egylet működésével kapcsolatos javaslatot tenniük, használhatják az egylet gyűjteményeit és új tagokat ajánlhatnak. Kötelesek azonban (6. §) legalább hat évig tagok maradni és az egyesület életében aktívan részt venni, annak ülésein jelen lenni. A felvételhez (7. §) ajánlás és az egyik tag írásos véleménye, valamint a jelentkező oklevelének bemutatása is szükséges volt. A sikeres felvételhez a jelenlévők legalább kétharmadának egyetértése kellett. Az egyletnek külön volt egy védnöke (8. §), valamint egy elnöke és egy alelnöke (9. §). Utóbbiakat évente egyszer, egyszerű szótöbbséggel választották meg. Az elnök feladata volt az ülések levezetése, valamint a rendkívüli gyűlések összehívása. O ügyelt a tagok egymás közötti jó viszonyára, valamint az egylet gyűjteményeire és vagyonára (előbbiről leltárt is kellett vezetnie). Akadályoztatása esetén az alelnök látta el funkcióit. A választmány (10. §) az elnökből, alelnökből, pénztárosból, könyvtárosból, valamint nyolc választott tagból állt. A rendes havi gyűlések előtt külön ülést tartott a választmány is, ahol előre megvitatták a később szóba kerülő kérdéseket, külön jegyzőkönyvvel. Eredményes határozathoz az elnök / alelnök és legalább négy választmányi tag szavazata volt szükséges. Emellett a választmányi tagság nem járt semmilyen különleges joggal. A pénztárosnak (11. §) feddhetetlen erkölcsű, helyi polgárnak kellett lennie, havonta kisebb mérleget kellett készítenie és évente egyszer bemutatnia azt az egyesületnek. A könyvtáros (12. §) alá tartoztak a folyóiratok, könyvek mellett a sebészi műszerek is, amelyekről köteles volt leltárt készíteni és az új szerzeményeket a havi üléseken bemutatni. A jegyző (13. §) vezeti az ülések jegyzőkönyvét és minden alkalommal felolvassa az előző ülésről készült jegyzőkönyvet. ,083Mint korábban már említettük, Tessényi készítette cl az Orvoscgycsülct alapszabályának tervezetét, és annak első pénztárosa is lett. SOMKL 1. 1. 1. 1837. október 7-i jegyzőkönyv. I084MNL OL C 66 1838 F. 10. p. 4. Buda város a Helytartótanácsnak, 1838. január 19. lossmnL OL C 66 1838 F. 10. p. II. Pest város a Helytartótanácsnak, 1838. február 11.
