Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali és magánpraxist folytató scborvosok a 18. századtól 1848-ig 193 korra az országban sikerült betölteni ezeket a posztokat. Az 1840-es Orvosrend szerint""’1 Magyarországon ekkor összesen 1107 sebészdoktor, sebészmester, seb- és baromorvos működött,1001 közülük azonban csak 536 viselt valamilyen tisztséget. 142-en járási seborvosok voltak.1002 * 1004 A városi, vármegyei sebészi hivatal nem feltétlen jelentette azt, hogy viselője sebészmester vagy polgári sebész lett volna, az országban 1840-ben működő járási seborvosok ugyanis orvosdoktorok is lehettek. Egy közülük, a Zemplén vármegyei Horváth János helyettesként töltötte be ezt a posztot a Homonnai járásban, míg Gömör vármegyében három tiszteletbeli főorvosi címet viselő orvosdoktor kezelte seborvosi minőségben is a járás betegeit.1001 A kötetben emellett kilenc középponti-, 108 megyei- és 29 községi seborvost találunk. Kórházi seborvosként tizenegy főt tüntetnek fel ekkor az országban, baromorvosként pedig tizet.1000 Mellettük 65 „magánalkalmazottat”, azaz uradalmi seborvost találunk még az 1840-es Orvosrendben."107 Az 536 sebészi tisztségből ötvenet a magasabb végzettséggel rendelkező doktorok töltöttek be.1008 Nem véletlen, hiszen az országban ekkor élő gyógyítók magas száma miatt magánpraxisból igen nehezen lehetett megélni, míg egy ilyen tisztség (függetlenül a fizetés mértékétől) egyfajta létbiztonságot adhatott tulajdonosának. Érdemes ezért megnézni egy ilyen poszt betöltésének korabeli mechanizmusát. Az Orvosi Tárban több ilyen jellegű hirdetés is szerepel, ami alapján képet alkothatunk a korabeli járási-, városi seborvosi állással járó javakról, illetve az álláshoz szükséges követelményekről. Az alábbi táblázatban az Orvosi Tárban meghirdetett állásokat és az azokkal kapcsolatos feltételeket láthatjuk. 1002 Orvosrend 1840. l(,o:íCsak baromorvosi végzettséggel rendelkezők mindössze tizenketten voltak. 1004 a Zólyom megyei l'iczély János városi seborvos is volt. Orvosrend 1840. 122. lOOSßaiius Károly a Putnoki-, Pazurik József a Kishonti-, Pécsy János pedig a Garanyi járás rendes seborvosa volt. Orvosrend 1840. 36. lu06Közülük öten a város szívében, Pest-Budán tevékenykedtek. Kgy fő, a munkácsi Pfeiffer Antal katonakórházi seborvos volt, míg a nagyváradi Lederer Lajos az. ottani irgalmasrcndi kórházban dolgozott. Orvosrend 1840. 24. és 26. 1007Köztük egy orvosdoktor (Kern Benjámin, Liptó megyében a Hradcki uradalom seborvosa és a vármegye főorvosa), valamint két. Vas vármegyei orvos- és sebészdoktor (a körmendi Bakos Mihály és a Jurmansdorfi Schvartz Alajos) található. Orvosrend 1840. 50., 107 108. 1008Egész pontosan az ötven doktoráltból négy sebészdoktor, egy, az esztergomi Kamcnszky István bölcseleti-, orvos- és sebészdoktor, a többiek pedig orvos- és sebeszdoktorok. Orvosrend 1840. 32.
