Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 161

a kvártélyra, többre sem a megyének, sem a városnak nem futotta.829 830 831 832 833 834 835 * A krónikus orvoshiány jó példája Ugocsa vármegye, ahol az egyetlen fizetett személy, Jacobus Bucséri sebész. látta el a főorvosi teendőket, kötelezték érvágásra, gyógyszer tartására (amit egyébként Debrecenből szerzett be), és a bábákat is neki kellett levizsgáztatnia, miközben eredetileg a vármegyében állomásozó ezrednek volt a sebésze.8’0 Hasonló volt a helyzet Szatmárnémetiben, ahol szintén nem élt orvosdoktor, így egy sebész látta el feladatainak egy részét, amiért cserébe tisztes összeget, 150 forintot kapott. Neki kellett beszereznie a gyógyszereket Nagykárolyból vagy Debrecenből, de a bábákat nem ő, hanem a plébános oktatta. Noha helyi eltérések adódhattak, Nagyszombat jelentésében pontosan leírják a főorvos ekkori feladatait: a patikus, bába és sebész levizsgáztatása, erőszakos vagy hirtelen halált halt emberek boncolása, járványok jelentése, szegények ingyen kezelése. Sopronban még a városi kórház látogatását is előírták a seborvosnak.8'1

Újbányán épphogy letelepedett 1764-ben katonai szolgálat után Egidius Leonhardt Fscharner, szinte rögtön felfogadta a város sebésznek.8’2 Torna vármegyében 1767-ben csak egy volt felcser és bábák működtek.8"

Szerencsésebb helyzetben voltak a bányavárosok és a kamarai uradalmak. Itt általában a kamara fogadta fel a főorvost, sebészt, aki ideális esetben még a várostól is kapott némi bért.8'4 A városok, vármegyék és a kamarai uradalmak ugyanakkor kölcsönösen egymásra voltak utalva, legalábbis számítottak arra, hogy együtt tartanak el egy-egy orvost, sebészt. Egy 1763-ban Mária Teréziának íródott jelentés szerint az uradalmi állásokat kifejezetten ezzel számolva alakították ki: egyes kamarai uradalmaknál (Diósgyőr, Tokaj, Nagyvárad, Eszék) az adott város főorvosai és orvosai látták el az uradalom embereit is, Bács vármegyében azonban a lakosság nagy száma miatt indokoltnak látták külön uradalmi sebészek alkalmazását.8’5

Néhol kisebb települések is támogatták sebészek letelepedését: Nagykőrös lakói megegyeztek három sebészükkel, hogy lakhatásuk támogatásáért cserébe kezeljék a helyieket.8’'’

A járvánnyal gyakran sújtott területeken külön járványsebészt (Contumaz Chyrurg, Contumaz-visitation-chyrurgus, contumaciae chyrurgus) is alkalmaztak, akik a betegség idején tevékenykedtek ilyen minőségben, és az ilyen időszakokban meglévő bérük mellé többletjavadalmazást kaptak. így 1672 decemberében a pestisjárvány miatt két sebészt, Joseph Neigert és Johann Peter Christophorit küldték ki járványsebésznek a Bánátba, s

*2,MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Trcncsén város jelentése (1765. január 18.)

830MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Ugocsa vármegye jelentése (1766. november 12.)

831 MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Szatmárnémeti jelentése (1766. október 10.), Nagyszombat jelentése (1766. szeptember 12.), Sopron jelentése (1766. augusztus 29.)

832 1764 és 1766 között vizsgáztatta le a Sclmcci Kamara rendes főorvosa, Joannes Nép. Melchior. A várostól 40 forint fizetést kapott a sebész. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Újbánya jelentése (1766. december 1.)

833 MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Torna vármegye jelentése (1767. november 23.)

834Selmecbánya három sebésze például csak a kamarától kapott pénzt. MNL OL C 37 Lad. A Fasc, 34. Nr. I. Selmecbánya jelentése (1766. október I.)

835Kamarai jelentés Mária Teréziának (1763. szeptember 5.) ÖStA Ungarisches Kamcralc, Fasc 15. Subdiv. 2. Nr. 314. (1763-1766) 1763 Nr. 7.

83(1 Pontos feltételeket nem közölnek. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Pest vármegye jelentése (1766. december 10.)