Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
158 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig A belső betegségek kezelése könnyű támadási felületet adott a sebészeknek.813 Érdekes módon mégsem tiltották mindenhol a sebészeket az ilyen kezelésektől. Pest vármegye néhány sebészénél természetesnek veszik, hogy a képzettebbek ilyen bajokat is kúrálnak, holott itt azt sem lehet mondani, hogy ne lett volna orvosdoktor a közelben és ezért kényszerültek rá.814 Az összeírások közül kiemelkedik Bács vármegye főorvosa, Mathias Perathonner 1767-es kőrútján készült írása. Nem csak rövid életrajzot közölt a sebészekről, feltüntetve azok tanulmányait és családi állapotát, meghatározva kompetenciájukat, de eszköztárukat is megvizsgálta és véleményezte. Joseph Vogttól, noha volt tanúsítványa korábban letett vizsgáról, nem tudott válaszolni a főorvos kérdéseire, így eszközeit elkobozták tőle és átadták egy olyan sebésznek, aki az elméleti alapokkal is tisztában volt. Ugyanígy járt egy Demetrius nevű borbély. A lotaringiai származású palánkai seborvos, Mathias Stephin eszközeit borzalmasnak találta Perathonner, ráadásul Stephin még a legegyszerűbb kérdésre sem tudott válaszolni. Ugyanígy járt a bezdáni Joannes Csisek, akinek tudásával és magatartásával is gondok voltak (válasz helyett szitkokat szórt az orvosra), így nagy nehezen tizenkilenc botütésre ítélték.815 Szerencsére ellenpéldát is talált: a kulai Joannes Schmidt és a bukini Josephus Zsigray horvát sebész eszközei kiválóak voltak, és a kérdésekre is nagyszerűen válaszoltak. Perathonner előtt kilenc sebész tett sikeres vizsgát, tizenöt további működését korlátozásokhoz kötötte (a működési kör szűkítésével, újabb vizsgára szólítással vagy az illető jövőbeni leváltásával alkalmasabb emberrel), nyolc embert eltiltott mindenféle praxistól, tíz szélhámost pedig megbüntetett.816 A vizsgázott sebészek vagy a hadseregben szereztek képesítést, vagy egy céh és az adott város orvosa kérdezte ki őket, Breznóbánya seborvosa viszont Bécsben tanult anatómiát és sebészetet.817 Árva vármegye sebésze, Egstein Ferenc a prágai egyetemen vizsgázott, majd felcser lett, és utána telepedett le az országban.818 A szabadszállási Tegesz István az Invalidusok Házában tett szert gyakorlatra külső és belső betegségek kezelésében és ott is vizsgáztatták le, de a pesti sebészcéhbe is inkorporálták.819 Az ország betelepítéséből és a céhes képzésből adódóan a sebészek nagyfokú mobilitásának lehetünk tanúi. Tolna vármegye Simontornyai járásának magyar sebészei budai, veszprémi és győri kitérő után kerültek lakhelyükre, ketten pedig Ausztriából és Csehországból érkeztek Magyarországra. A Völgységi járásban kilenc német-római bi813 Például ezért panaszolták be a Helytartótanácsnál soproni orvosok Joannes Casparus Fink sebészt 1755-ben. MN L OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 5. 8I4A vármegyében ekkor 4 orvosdoktor, 40 vizsgázott- és 26 nem vizsgázott sebész, 1 fürdős, 8 gyógyszerész és 184 bába élt. A Ncmct-Római Birodalomból származó Dominicus Svajczcrt kétszer is levizsgáztatták (1749, 1758). A Köln mellől származó Franciscus de Vösz Bonnban inaskodott, katonai szolgálat után került Magyarországra. A Dunapatajon élő Josephus Békést a debreceni sebészcéh vizsgáztatta le. Rajtuk kívül még 4 sebész foglalkozott bclbctcgségck kezelésével is. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Pest vármegye jelentése (1766. december 10.) 8l5„...[a vizsgakérdésekre] petulantes, protervas responsiones, imo (!) .S'.V. Ebb szart protulit, commissioni nullatenus se submisit, quare ad baculos detrahendus se contra 5 homines omnibus viribus posuit, tandem adhibita vi 19 baculos accepit." MNLOLC37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Bács vármegye jelentése (1767. november 13.) 816Egy Hundzsovszky nevű sebész szintén rosszul felelt, de eszközeit nála hagyták, tekintettel idős korára. Jelentést tett még egy Újvidékről szökött kóbor inasról („puer vagabimdus"), akinek eszközeit az egészségre kifejezetten károsnak találta. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Bács vármegye jelentése (1767. november 13.) 817MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Breznóbánya jelentése (1763. október 6.) 8I8MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Árva vármegye jelentése (1766. szeptember 23.) 8I,MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Jász-Kun Kerület kapitánya jelentése (1767. október 14.)
