Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 153 Normativum 1773-as kiegészítésében elrendelték).7'''1 1786-tól a sebészi és orvosi tanul­mányokat együtt folytatták a hallgatók, de külön kellett vizsgázniuk,766 767 amelynek ko­molyságát növelte, hogy azt az országos tiszti főorvos (Protomedicus Rágni) vagy egy egészségügyi tanács előtt kellett letenni.768 6.1. Orvosok, sebészek a 18. századi Magyarországon Magyarország ellátottsága orvosi személyzettel mind a 17. században, mind a 18. század elején meglehetősen siralmas volt.769 A törököktől visszafoglalt területek nagy ré­szén, a népesebb mezővárosok kivételével sem orvos, sem sebész nem élt. Orvosdoktorok inkább a szabad királyi városokban, azon belül is a felvidéki városokban éltek.'70 A se­bészek közül sokan katonai szolgálat után telepedtek le és látták el a polgári lakosságot, ez a jelenség még a 19. század elején is megfigyelhető.771 Az 1715-ös összeírásban szabad királyi városainkban 39 sebészt, 1 fürdőst, 11 borbélyt és 10 patikust említenek.772 Nagy részük feltehetően inkább borbélykodásból élt, és csak kisebb sebészi tudással rendelke­zett. Az eperjesi három sebész közül Joannes Strubely az összeírást készítők szerint kö­zépszerű (chyrurgus mediocris), Soproni András pedig „chyrurgus fatális infirmus”.773 Az esztergomi Vadász Jánost és Petheő Mihályt például sebésznek (chyrurgus) mond­ják, ám az összeírás végén, a céhekről szóló leírásban megjegyzik, hogy csak borotvá- lásból és hajnyírásból élnek meg.774 A felmérés adatai azonban nem teljesen pontosak, miven nem minden esetben jelezték az illető foglalkozását, és a céheket sem írták össze mindenhol. Budán például hal sebész, négy borbély és egy patikus is működött, míg a szomszédos Pesten mindössze egy borbéllyal találkozunk.775 Budán 1720-ban 880 és fél házhelyet (az Országúi, Tabán és Újlak nélkül 492 és felet), Pesten 366-ot írtak össze, de emellett sok háznélküli is élt még a kél városban.776 Budán ekkor mintegy 9600-an, Pes­ten pedig 2600-an lakhattak.777 így durva becsléssel elmondható, hogy Budán átlagosan 766lizt az előírást a következő cvben meg kellett ismételni. Demkó 1894. 507., I.in/hauiK l/lll. 137-145. (899. ssz.) és 369. (1083. ssz..), MOH IV. 200. (586. ssz.) 767 MOH IV. 205. (599. ssz.) 768Linzbaijer l/lll. 224. (955. ssz.) 769Magyarországon a 16-17. századi orvos- és sebeszhiány mértékét jelzi, hogy Sárvár 1532-cs ostromakor a várvédők között nem volt egy orvosdoktor, borbély, felcser sem. A törökök elleni háborúk során sokszor a városok vagy az uralkodó rendelte ki a hadseregbe vagy egy adott vár védőmére a civil sebészeket, így Eger 1552-es ostromakor Dobó István 13 borbélyt hívott be környékről a lakosság ellátására. A sebészek ilyen esetekben utólagos díjazásban részesültek. MOH III. 157. (634. ssz,.), III. 179-180. (719. és 726. ssz.), V. 137. (1620-as év) 770Ez nem magyar sajátság volt, Kurmainzban például a városok általában szintén jól cl voltak látva orvosokkal, vidéken viszont inkább sebészek praktizáltak. Grumbach 2006. 60. 771 Például Ugocsa vármegye sebésze, Johann Anton Stöcker 1749 előtt a hadseregben szolgált. MNL OL C 37 Lad. A Hase. 34. Ugocsa vármegye jelentése (1749. szeptember 15. és 1763. november 17.) 772MNL OL N 78 1-41. téka alapján. A debreceni sebészcéhnek ekkor például 7 tagja volt, Győrött 1, Kassán 3 sebész működött. Lőcsén 4 sebészt és 2 patikust. Nagyszombatban 5 borbélyt említenek. MNL OL N 78 26. téka 245-255., 270. (Debrecen), 35. téka 126-158. (Győr), 1. téka 218-239. (Kassa), 7. téka 235-256. (Lőcse), 21. téka 504-531. (Nagyszombat) 77,MNLOLN 78. 6. téka, 400 401,430 431. 774„....vo/«m ex lonsiins eí rasinis quaeritant victum.” MNL OL N 78 22. léka 125. 775MNL OL N 78. 20. téka, 531 (Pest), illetve uo. 425-516.(Buda). 77(’Schmai i 1899. 225. 777 Brüh 1930. 38 39.

Next

/
Thumbnails
Contents