Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 153 Normativum 1773-as kiegészítésében elrendelték).7'''1 1786-tól a sebészi és orvosi tanulmányokat együtt folytatták a hallgatók, de külön kellett vizsgázniuk,766 767 amelynek komolyságát növelte, hogy azt az országos tiszti főorvos (Protomedicus Rágni) vagy egy egészségügyi tanács előtt kellett letenni.768 6.1. Orvosok, sebészek a 18. századi Magyarországon Magyarország ellátottsága orvosi személyzettel mind a 17. században, mind a 18. század elején meglehetősen siralmas volt.769 A törököktől visszafoglalt területek nagy részén, a népesebb mezővárosok kivételével sem orvos, sem sebész nem élt. Orvosdoktorok inkább a szabad királyi városokban, azon belül is a felvidéki városokban éltek.'70 A sebészek közül sokan katonai szolgálat után telepedtek le és látták el a polgári lakosságot, ez a jelenség még a 19. század elején is megfigyelhető.771 Az 1715-ös összeírásban szabad királyi városainkban 39 sebészt, 1 fürdőst, 11 borbélyt és 10 patikust említenek.772 Nagy részük feltehetően inkább borbélykodásból élt, és csak kisebb sebészi tudással rendelkezett. Az eperjesi három sebész közül Joannes Strubely az összeírást készítők szerint középszerű (chyrurgus mediocris), Soproni András pedig „chyrurgus fatális infirmus”.773 Az esztergomi Vadász Jánost és Petheő Mihályt például sebésznek (chyrurgus) mondják, ám az összeírás végén, a céhekről szóló leírásban megjegyzik, hogy csak borotvá- lásból és hajnyírásból élnek meg.774 A felmérés adatai azonban nem teljesen pontosak, miven nem minden esetben jelezték az illető foglalkozását, és a céheket sem írták össze mindenhol. Budán például hal sebész, négy borbély és egy patikus is működött, míg a szomszédos Pesten mindössze egy borbéllyal találkozunk.775 Budán 1720-ban 880 és fél házhelyet (az Országúi, Tabán és Újlak nélkül 492 és felet), Pesten 366-ot írtak össze, de emellett sok háznélküli is élt még a kél városban.776 Budán ekkor mintegy 9600-an, Pesten pedig 2600-an lakhattak.777 így durva becsléssel elmondható, hogy Budán átlagosan 766lizt az előírást a következő cvben meg kellett ismételni. Demkó 1894. 507., I.in/hauiK l/lll. 137-145. (899. ssz.) és 369. (1083. ssz..), MOH IV. 200. (586. ssz.) 767 MOH IV. 205. (599. ssz.) 768Linzbaijer l/lll. 224. (955. ssz.) 769Magyarországon a 16-17. századi orvos- és sebeszhiány mértékét jelzi, hogy Sárvár 1532-cs ostromakor a várvédők között nem volt egy orvosdoktor, borbély, felcser sem. A törökök elleni háborúk során sokszor a városok vagy az uralkodó rendelte ki a hadseregbe vagy egy adott vár védőmére a civil sebészeket, így Eger 1552-es ostromakor Dobó István 13 borbélyt hívott be környékről a lakosság ellátására. A sebészek ilyen esetekben utólagos díjazásban részesültek. MOH III. 157. (634. ssz,.), III. 179-180. (719. és 726. ssz.), V. 137. (1620-as év) 770Ez nem magyar sajátság volt, Kurmainzban például a városok általában szintén jól cl voltak látva orvosokkal, vidéken viszont inkább sebészek praktizáltak. Grumbach 2006. 60. 771 Például Ugocsa vármegye sebésze, Johann Anton Stöcker 1749 előtt a hadseregben szolgált. MNL OL C 37 Lad. A Hase. 34. Ugocsa vármegye jelentése (1749. szeptember 15. és 1763. november 17.) 772MNL OL N 78 1-41. téka alapján. A debreceni sebészcéhnek ekkor például 7 tagja volt, Győrött 1, Kassán 3 sebész működött. Lőcsén 4 sebészt és 2 patikust. Nagyszombatban 5 borbélyt említenek. MNL OL N 78 26. téka 245-255., 270. (Debrecen), 35. téka 126-158. (Győr), 1. téka 218-239. (Kassa), 7. téka 235-256. (Lőcse), 21. téka 504-531. (Nagyszombat) 77,MNLOLN 78. 6. téka, 400 401,430 431. 774„....vo/«m ex lonsiins eí rasinis quaeritant victum.” MNL OL N 78 22. léka 125. 775MNL OL N 78. 20. téka, 531 (Pest), illetve uo. 425-516.(Buda). 77(’Schmai i 1899. 225. 777 Brüh 1930. 38 39.