Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

V. Egyetemi sebcs/.kcp/.cs Magyarországon (1770-1848) 141

kivételével mind falusi tanítók voltak. Értelmiségi nevelője is mindössze öt egyetemistának volt, közülük kettő professzor, három pedig ügyvéd volt.

Az egyháziak aránya is hasonló (9): tehát a rabbik (3), protestáns lelkészek (3) láthatóan nem szívesen engedték meg fiaiknak sebészi stúdiumok folytatását. Ezt, noha hosszútávon az egyházközségnek használt volna, még az egyházi nevelők sem támogatták túlzottan.7™

Természetesen a legjelentősebb csoport - noha szám szerint nem ez a legnagyobb az egészségügyieké, hiszen innen volt célszerű a fiúi az orvoskarra küldeni, ahol már gyerekkorában önkéntelenül elleshetett bizonyos dolgokat apjától, és ahol később esetleg továbbvihette a családi praxist, ügyfélkört, hivatalt. A reformkorban összesen 120 ilyen hallgatót ismerünk.* 701 * 703 A forrásokból egyértelműen kirajzolódik a hivatás továbbörökí- tésének szándéka, hiszen egy két elszórt és emiatt kivételesnek számító eset mellett a szülő az esetek döntő többségében sebész volt. Csak két-két tanuló apja volt például állatorvos vagy gyógyszerész,7"7 egynek orvosdoktor, háromé tiszti főorvos. Utóbbi két réteg tagjai mind vidékről jöttek. Feltételezhetően apjuk tehetségesen, esetleg szegény sorból küzdötte fel magát a tiszti főorvosi címig, így nem idegenkedett attól, hogy fiát az olcsóbb, ám mégiscsak egészségügyi képzést nyújtó sebésztanfolyamra küldje. Lehetséges az is, hogy ezt csak átmeneti megoldásnak tekintették, amíg a fiút jobb helyre be nem lehel íratni. Erre utal, hogy ez a három diák mind abbahagyta tanulmányait.7"1 A jelenség azonban, mint a példák számából is látható, meglehetősen egyedi.

Ezen hallgatók felekezeti hovatartozásának arányai az egyetem katolikus jellegéből adódó fölényt tükrözik, hiszen a 120 diákból 88 római katolikus volt (73,3%). Mellettük 13 református, 9-9 izraelita és evangélikus jött sebészcsaládból.

7lll)Hét diáknak volt egyházi nevelője (három római katolikus plébános, egy egy kanonok, dominikánus szerzetes, valamint görögkeleti pópa).

701 Ideszámítottunk három borbély apát, akiknél nem lehet tudni, hogy borbcly-sebész.ként vagy már esak fodrászként működtek, illetve hogy tanultak é korábban sebészetet, esak később eltiltották őket a praktizálástól, valamint egy gyógyszerész nevelőt.

7112 A gyógyszerész-családból jött hallgatók száma tehát elenyésző, viszont sok gyógyszcrész-tanonc hallgatott bele a sebészet óráiba.

703 A gálszécsi Peregrinus Alexius (beir.: 1830) apja, Georgius például Zemplén megyei főorvos, a galgóci Piatofszki (Piatovszky) Augustinusé (beir.: 1839), Piatofszki Joannes pedig Nyílra megyei tiszti főorvos volt. Apjuk nem található meg a S()TI promotiós köteteiben sem a sebészek, sem az orvosdoktorok között.