Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
112 V. Egyetemi sebeszképzes Magyarországon (1770-1848) nulhatta, az ismeretek minél szélesebb terjesztése érdekében előírták, hogy vasár- és ünnepnapokon minden egyetemben és líceumban tartsanak belőle előadásokat.550 Stáhly Ignác a nagyobb hatékonyság érdekében 1833-ban kérte, hogy már a negyedéves medikusoknak is és részletesebben taníthassa a gyakorlati sebészetet, két tiszteletbeli asszisztens segítségével, továbbá, hogy a hallgatók jobb eloszlásáért napi három órában taníthasson.551 1843-ban a budai tanulmányi bizottság az 1833. évi bécsi tanrend alapján reformtervezetet dolgozott ki a pesti orvosi karon folyó oktatás modernizálása érdekében. A sebészképzéssel kapcsolatban bevezette volna a hároméves képzési időt, hogy ezáltal csökkentse a Győry Tibor által „ lazaképzettségű és erkölcsű"-nek nevezett chirurgusok létszámát. A terv azonban nem lépett életbe, meghiúsította azt a kitörő forradalom 1848- ban.552 A tervezetek és az Orvosi Tárban is megjelentetett 1833-as bécsi tanrend ellenére Pesten a sebészképzés gyakorlatilag nem változott a reformkorban. Az osztályozási kötetek tanúsága szerint csak két évfolyamot különböztettek meg, ahol a sebészjelöltek az adott évfolyam ismétlésével mélyíthették tudásukat, illetve pótolhatták bukás esetén az el nem sajátított ismereteket. Az első tanévben 1825/6-1838/8 között egész évben csupán három tantárgyat oktattak a hallgatóknak: (elméleti) anatómiát, elméleti sebészetet és elméleti gyógy tant (Institutiones medico-theoreticae). A másodévesek félév szerint lebontott tanulmányait éppen az 1825/6-os tanévig ismerjük. Ekkor az őszi félévben akológiát, törvényszéki orvostant (Medicina forensis), és gyakorlati anatómiát, tavasszal pedig állatgyógyászatot (Veterinaria) tanultak. Egész évben hallgatták a különös kór- és orvosi gyógytant (Therapia specialis et praxis medico), a sebészi műtéttant (Doctrina de operationibus chirurgicis), az elméleti szülészetet (Obstetricia theoreticá), valamint sebészi gyakorlatot folytattak. Az 1835/6-os tanévig ugyanezeket a tárgyakat találhatjuk a másodéveseknél, azzal a különbséggel, hogy azok féléves lebontását nem ismerjük, de valószínűleg nem változtattak a korábbi rendszeren. Az 1836/7-es évtől kezdődő tíz évben mindössze annyi változás történt, hogy az akológiát és a gyakorlati anatómiát törölték a másodévesek órái közül, így mind az elméleti, mind a gyakorlati anatómiát az első tanévben kellett elsajátítani, az akológiát pedig kizárólag az első tanévben oktatták. Az órák bontása a reformkorban tehát a következő volt:553 550Orvosi Tár, 1833. Tizenegyedik kötet, Kilencedik füzet. 223-225. 551 Györy 1936. 402. 552 V. Ferdinand 1848. március 28-án fogadta cl az claboratumot. Györy 1936. 448 -450.. lásd meg Simon 2009b 553 A tantárgyak elnevezésében az alábbi változások történtek: 1825/1826-ban az állatgyógyászat neve meg Veterinaria, a következő évtől azonban a latin nyelvű kötetekben végig Epizootiologia, magyarul állatgyógylan lesz. Az anatómia elnevezése az 1827/8-ban és 1830/l-bcn kezdődő tanévben a magyaroknál anatómia elementáris, a németeknél anatómia theoreticá, ezt leszámítva az 1828/9-1837/8 közötti időszakban kizárólag anatómia elementáris. 1838/9-től kezdve anatómia theoreticá. A magyar nemzeti nyelv bevezetését követően a magyar és német kurzusra járóknál megkülönböztették az elméleti-, illetve az elemi bonctant.
