Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
VI. A sebészek képzése
VI. A SEBÉSZEK KÉPZÉSE szempontból Molnár személyéhez kötődik.23 Amikor Molnári kinevezték Erdély főszemészévé, egyben kötelességévé tették a sebészek elméleti és gyakorlati szemészeti oktatását is.24 Ezzel párhuzamosan a tanintézetnek is feladata volt a szemészeti oktatás, a sebészek ilyen témából való levizsgáztatása. A kettősség megszüntetése érdekében az országos főszemész az udvarhoz fordult, javasolva, hogy a tanintézetben egy szemeszter időtartamban oktassák a sebészeket szemészeti ismeretekre. Az udvar kedvezően fogadta a javaslatot, majd az erdélyi Gubemiummal való levélváltásai nyomán megszületett az a döntés, hogy - természetesen - Molnár Jánost illeti meg a szemészet oktatásának posztja.25 Etienne András 1794-ben bekövetkezett halála után helyére nagybaczoni Intze Mihály (1762-1836) orvosdoktor került, aki a kór- és élettant, valamint a gyógyszertant oktatta, Etienne halála után az ásványtant többé nem adták elő. Laffer József utóda 1798-ban Eckstein János (1761-1812) lett, aki átvette az intézet vezetését is. Erdély főorvosa mindig szoros kapcsolatban volt az Orvos-sebészi Intézettel, mint a vizsgabizottság elnöke felelősséggel tartozott az oktatás színvonaláért. Az erdélyi főorvos és tanintézet kapcsolatát az 1808.évi királyi leirat hivatalosan is rendezte. Az 1809-es rendelkezésre csupán azért térünk ki, hiszen már túl van tárgyidőszakunkon, mivel ebben az évben mondták, ki, hogy az itt szerzett oklevél érvénye csak Erdélyre terjed ki, a Habsburg Birodalom többi országára nem. Minden kétséget kizáróan az oklevéllel rendelkező sebészek, bábák elvándorlását kívánták ezzel megakadályozni.26 A tanintézet még komoly feladatot vállalt a régió képzett bábákkal való ellátásában is, erre a bábaképzés részletes ismertetésénél foguk visszatérni. VI./4. A Josephinum megnyitása (1785) A jozefmi időszakban - feltehetően a bajor örökösödési háború rossz tapasztalatai által is ösztönözve - jelentős intézkedések történtek a katonaorvosi szervezet korszerűsítése,27 illetve a katonaorvosok és hadisebészek képzését biztosító tanintézetek számának gyarapítása érdekében.28 II. József ez irányban tett lépéseit minden valószínűség szerint befolyásolták utazásai is, amelyek során a külföldi kórházakat, orvos -és sebészképző intézményeket is felkereste.29 Elhatározásának helyességében megerősítette és a megvalósításban szakértelmével támogatta Giovanni Alessandro Brambilla (1728-1800), az osztrák hadsereg fősebésze.30 23 A román származású sebész- szemész eredeti neve Ion Piuariu volt, később vette fel a Müller nevet, sőt nemesi előnevét - müllersheimi - is használta. V.Ö.: BOLOGA, Valeriu: Ion Piuariu-Molnár (1749-1815) egyetemi tanulmányaival és akadémiai fokozatával kapcsolatos adatok. In: Orvosi Szemle, 1956./1. sz. 87-90.p. /Különlenyomat/ 24 Országos Levéltár, Gubemium Transilvanicum Aul. 8891/1790. 25 SZŐKEFALVI - NAGY Zoltán .- SPIELMANN József. Adalékok a kolozsvári orvosi sebészeti intézet első évtizedeinek történetéhez. In: Orvosi Szemle, 1967./12. sz. 207-216.p. /Különlenyomat/ 26 MAIZNER János: A kolozsvári Orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775-1872. Kolozsvár, Ajtai Albert ny., 1890.6.p.-MINKEREmil: Szeged egyetemének elődei. Szeged, Szegedi Tud. Egyetem, 2003.138 p. 27 Reglement für die k.k. Feldchirurge auf Befehl Seiner k.k. Apostol. Mayestät Joseph des Zweiten, von J.A. von Brambilla. In. Lexikon der k.k. Medizinalgesetze... 3.Theil .Prag, Calve, 1790. 5-334.p. 28 Lexikon der k.k. Medizinalgesetze... ö.Theil 2. Fortsetz. 3-55.p. - u.a.: 4.Theil 327-344.p. 29 PUSCF1MANN, Theodor: Die Medicin in Wien während der letzten 100 Jahre. Wien, Perles, 1884. 93-103.p. 30 NEUBURGER, Max: Joseph II. und die Medizin. In: Wiener Medizinische Wochenschrift, 1935. 85,20, 544-545.p. - PINCHELRE, Bemabeo: G.A. Brambilla e la storia della medicina. In: Atti del’ VIII. Congresso Intemazionele di Storia della Medicina, Roma, 1930. l-2.p. /Különlenyomat/ 92
