Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA formáját mutatta.1 A hazai protestáns egyháztörténet-írás szintén együttes munkára késztette tudósainkat, ebben komoly szerepe volt az orvosként is kiemelkedő Pápai Páriz Ferencnek { 1649-1716) is, az 1684-ben megjelent Rudus redivivum c. müvével. Az evangélikus értelmiségiek (id. Buríus János, Haner György, Rotarides Mihály, Parschitius Antal, Czwit- tinger Dávid, Möller Dániel Vilmos) hasonlóképp megszervezett egyház- és iskolatörténeti kutatásai illetve a németországi egyetemeken tananyagként szereplő - hazai közegbe a külföldi egyetemeken tanuló protestáns iijak által átültetett - história litteraria műfaj hatásának tekintik Bél Mátyás és körének tudatosan alakított honismereti - államismereti kutató munkáját2 A következőkben ismertetésre kerülő társaságalapítási, illetve tudományszervezési tervek - némelyek ténylegesen is működtek rövidebb-hosszabb ideig, sokuk megrekedt a szándék szintjén — között voltak, amelyek honismereti programmal, mások a nyelvművelést szem előtt tartva, némelyek valamennyi tudomány fejlesztését, néhányuk a természettudományokat, vagy kifejezetten az orvostudomány kutatását és ügyének ápolását tekintették céljuknak. Éppen e sokrétűség miatt, legcélszerűbbnek tűnik az időrend szerinti bemutatás. XI./l Fischer Dániel terve orvos-természettudományi társaság és folyóirat létrehozására A késmárki Fischer Dániel (1695-1746) társasági tervét a tudománytörténészek a legkorábbi társaságalapítások között is előkelő helyre sorolták, az első magyar időszaki kiadványra vonatkozó kezdeményezésével viszont nem foglalkoztak jelentőségének arányában. 1732-es keltezéssel jelent meg az Epistola invitatoria... c. felhívás3 teljes nyomtatott változata, ennek azonban - a korabeli hivatkozások szerint is - voltak előzményei.4 51730 augusztusában Fischer közzé tette a vállalkozás célját, az első szám megjelentetésének időpontját októberben jelölte meg. A második közlés Consultatio ulterior címmel 1730 novemberében látott napvilágot és ebben már az első szám megjelenését 1731 elejére halasztotta a szerkesztő, meg nem jelölt okok miatt. Néhány részletkérdést tisztázott még az évi két szám előfizetési árát, tervezett mutatóit, rovatait illetően. Feltehetően a cikkek összegyűjtése is folyamatban volt az öt magyarországi megbízott jóvoltából (Hambacher János, Raymann János Adám, Liebezeit György Zsigmond, Neuhold János Jakab és Knogler Márton), Fischer pedig már az idősebb Buchholtz kéziratát készítette elő közlésre5 A teljes, részletes tervet az Epistola invitatoria-bó\ ismerhetjük meg. A század első felének jellegzetes irányzatát, a honismertetést kívánta Fischer folyóiratával szolgálni: az ország természeti viszonyainak feltárását, az ezzel összefüggésbe hozható jellegzetes, gyakori betegségek ismertetését közre adni, távolabbi célként a honi „história naturális” alapos és szakszerű megírását 1 SZELESTEI N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690-1790. Bp., O.SZ.K., 1989. 43-55.p. 2 u.a: 61-62.p. 3 Epistola invitatoria Pannóniáé dicata, qua ad Acta eruditorum Pannonica rés et eventus natrurales ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitatus a D. Danielo Fischero, Hung.et comitatus Scepusiensis et reg.lib.civit. Kesmarkiensis physico ordin.ac Acad. Caes. Leopoldino Caroliae Natorae Curiosorum Collega, Brigae: litteris Godofredi Trampii, 1732. 4 TÁRNÁI Andor: Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. In: Magyar Könyvszemle, 1956, 72, 1-3, 32-49.p. - Tamai közlése szerint az első hiradásról csak korábbi közlemények alapján van tudomásunk, példány nem maradt fenn, vagy legalább is nem ismeretes, a második hiradásról is csak egy különlenyomat-szerű - a megjelenésnek helyet adó folyóirat adatait nem tartalmazó - példány van. 5 A kézirat az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában található. Quart. Lat. 258. 119
