Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

VI. A sebészek képzése

VI. A SEBÉSZEK KÉPZÉSE

44 RÁKÓCZI Katalin: Die Josephs-Akademie und die chirurgische Ausbildung in Ungarn (1770-1806). In: Chirurgische Ausbildung im 18.Jahrhundert. Berlin, Matthiesen Verl.,149-158.p.

45 JANTSCH: i.m. 38.p.

97

vos, Haberle Károly (1764-1832) és a többiek levelező tagok voltak. Huszty Zakariás (1754-1803) pozsonyi városi orvos 1793-ben megnyerte az egyik pályázatot a katonai gyógyszertárak és a sebészképzés további javítását célzó müvével.44

A Josephinum működését minden vonatkozásban szívügyének tartotta az uralkodó, anyagi lehetőségeivel biztosította a szükséges felszerelést. Egy 1780-ban készített összeírás mintegy 2500 darabra becsülte a kor tudományosságának megfelelő színvonalú sebészeti és ortopédiai műszerkészletet.45 Demonstrációs célból a híres firenzei Felice Fontana (1720-1805) viaszszobrász műhelyéből rendelt anatómiai viaszpreparátumokat: az emberi test szerveinek, ép és kóros állapotainak bemutatására. Az óriási gyűjtemény ma a Josephinum hajdani épületében működő bécsi orvostörténeti intézet tulajdonában van, kiállításán megtekinthető. A viaszábrázolások egy részét - még II. József életében - a pesti orvosi karnak ajándékozták, ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdonában vannak, az állandó kiállítás dekoratív, értékes darabjai.

A Josephinum működésének szabályai