Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

VI. A sebészek képzése

VI. A SEBÉSZEK KÉPZÉSE

Giovanni Alessandro Brambilla (1728-1800) portréja

Brambilla - neves sebészeket véve maga mellé (Beinl, Booking, Gabriely, Plenck, Hunczovszky, Streit) - 1780-ban megindította a gumpendorfi katonakórházban az „alapfokú” sebészeti ismeretek és operációk oktatását.31 32 33 1781-ben már önálló épülettel rendelkeztek, amelyben több terem is a tanítás rendelkezésére állt. 11. József - a tanítás színvonalának emelése érdekében - már ekkor megkezdte a szemléltető eszközök (műszerek, kötöző eszközök, anatómiai demonstrációs tárgyak), illetve a könyvtár anyagának gyűjtését, amely később fontos hátteret biztosított az elméleti képzéshez.3432

Hamarosan kiderült, hogy az épület szűkös és nem megfelelő az oktatás céljaira, ezért II. József sürgette, hogy az illetékesek dolgozzanak ki tervet a helyzet megoldására.3533 Az oktatás folyamatosságát azonban ez nem érintette. Az első évben a legtöbb tárgyat Johann Nepomuk Hunczovszky (1752-1798) oktatta: anatómiát, élettant, általános kórtant és terápiát, operációtant és műszertani ismereteket, sebészeti klinikumot. Amikor a tanári kar kibővült 1783-ban, Hunczovszky már csupán a sebészeti klinikumot adta elő. Gábriel von Gabriely (1744-1806) a belgyógyászatot, Wilhelm Booking (1742-1804) anatómiát és élettant, Heinrich Streit (1746 körül- 1821) az általános kórtant, terápiát és gyógyszertant tanította a kétéves képzés keretében. 1784-ben Brambilla ajánlására a korábban Nagyszombatban, majd a magyar fővárosba átköltözött orvosi karon tanító Joseph Jacob Plenck kapott megbízást a kémia és a botanika oktatására, Anton Beindl fősebész lett a kórboncnok és a növendékek instruktora.34

1784. február 11 -én, a Wiener Zeitungban jelent meg az udvari dekrétum, amely a se31 LESKY, Erna: Meilensteine der Wiener Medizin. Wien, Maudrich, 1981. 34-36.p.

32 BRAMBILLA, J.A.: Instrumentarium chirurgicum Viennense. Wien, Schmidt, 1781. - BRAMBILLA, J.A.: Instruktion für die Professoren der K.K. chirurgischen Militärakademie. Wien, Trattner, 1784. (Den Bibliothekar in Betref der Bücherverwahrung, und der beym Lesen nöthigen Ordnung angehend.)

33 WYKLICZKY, Helmut: Das Josephinum. Biographie eines Hauses. Wien - München, Brandstätte, 1985. 21-23.p.

34 ANTSCH, Marielene: Die Gründung des Josephinums, seine Bedeutung für die Entwicklung der Chirurgie und des Militärsanitätswesens in Österreichs. Wien, Hollinek, 1956. 20,p. /Paracelsus Beihefte - Sonderheft/

93