Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE II. József is több ízben fogalmazta meg elégedetlenségét és utasításait az egyetemmel, ezen belül az orvos karral kapcsolatban. 1784.június 14-i dátummal szerepel az a leirat, amelyet Örményi József 1783-ban felterjesztett jelentésére adandó válasznak tekinthetünk. A jelentés megtételét egy rendkívül aprólékos, mindenre kiterjedő felmérő vizsgálat előzte meg, amelyben az egyetem minden egyes problémás ügyét feltárta Örményi. A jelentés alapos áttanulmányozása után II. József kibocsátotta legfelsőbb elhatározását, ami tulajdonképpen a két évvel később életbe léptetett új tanulmányi rend (Reformatio Studiorum Josephiná) alapjául szolgált. Ebben részletes utasítások találhatók a tanárok fizetésével kapcsolatban, de bizonyos - csak ígéretként elhangzott - tankönyv kiadására vonatkozóan is. A továbbiakban részletes fejtegetés következik a kórház állapotáról: „ ... a jelenlegi kórház olyan egészségtelen helyen áll, hogy sokan benne azért esnek - különösen bizonyos rothasztó — betegségekbe, mert a szomszéd hely elhelyezkedése igen akadályozza a szellőzést ...a kórház egészségtelenségét ...a szennyvizek lefolyása még tovább súlyosbítja... a városnak azt ajánljuk, hogy a kórházat helyeztesse más, egészségesebb helyre... Mivel pedig Buda városa kórházi alapját csökkenteni szándékszik, ... egyszerűen jobb gazdálkodásra lenne szükség.” Ezután tér rá a füvészkert rendezésének problémájára: „A füvészkertnek és az állatorvosi intézetnek egyazon helyen kell lennie, mindenekelőtt tehát arra kell törekedni, hogy Pesten ... megfelelő helyet találjanak... ” Az orvosok tudományos továbbképzésével összefüggésben javasolja: „ ...néhányat a jelöltek, az adjunktusok és a rendkívüli tanárok, valamint a fiatalabb rendes tanárok közül is küldjenek közköltségen külföldre, az ottani egyetemek, könyvtárak látogatása, illetve a külországi tudósokkal való kapcsolat felvétele végett. Evégett... készítsenek ... tervezetet arról, hogy hogyan és milyen pénzalapból külde- nék ki az illetőket külföldre, miként kell ott viselkedniük, milyen naplót vagy beszámolót kell készíteniük, illetve időről-időre beküldeniük, majd kérjenek erre vonatkozó nyilatkozatot az illetőktől és véleményükkel együtt nyújtsák be nekünk. ” A külföldi tudós-kapcsolatok ápolásáról így vélekedik: "...számos olyan tanár akad ... aki korábban külföldi egyetemekre járt, arra kell ösztönözni őket, hogy szorgalmazzák a külföldi tudósokkal való levelezést, és valamiképpen kezdjenek hozzá egy majdan létrehozandó tudományos társaság megalapozásához." Az ország természeti kincseinek, természeti adottságainak felmérésére is ösztönözte a tudósokat, amelyeket „...a haza nagy hasznára, és a külföld nem csekély elismerésére ...fel lehetne tárni és a köz hasznára fordítani...” A szerzett tapasztalatokat közköltségen kiadott publikációkban tegyék közkinccsé.58 Konkrét intézkedések meghozatalát eredményezte, amikor II. József személyesen is látogatást tett az egyetemi kórházban 1786-ban és a látottak mélységes felháborodást váltottak ki belőle. Ekkor pénzbeli juttatásban részesítette az orvos kart, pontosan előírva, hogy melyek azok a legfontosabb tennivalók, amelyeket halaszthatatlanul foganatosítani kell, de az épület szűkösségén ez nem változtatott.59 Ennek ellenére a tárgyalt korszak tanulmányi szempontból termékenynek mondható. 1786-ban léptették életbe II. József új, egységes tanulmányi rendjét az orvosok és a sebészek viszonylatában. Eltörölték a promóciós esküt, helyébe az ünnepélyes fogadalomtétel került, eltörölték a disszertáció írásának kötelezettségét, helyette több gyakorlati vizsgát tettek kötelezővé. Az orvosi kar színvonalának emelése érdekében többször, ismételten figyelmeztetésben részesítette a fakultást az uralkodó, hogy a szigorlatok ne csak a szóhasználatban legyenek szigorúak, de a valóságban is. Az új alapítású egyetemek között mindig voltak olyanok, amelyek azzal kívánták a hallgatói népszerűséget és a nagyobb látogatottságot el58 LINZBAUER: Codex ... Tom III./l. 102-105.p. -Fordította: Magyar László András. 59 GYORY: Az orvostudományi kar története... 160.p.
