Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE Fekete György (1711-1788), a nagyszombati egyetem főigazgatója lyozva, hogy ,,A könyvtár egyelőre inkább könyvei számával és díszes külsejével érdemel figyelmet, mint könyvei választékával. ...majdnem semmi sincs... az orvostudományra... természetrajzra .. vonatkozóan. ”50 A bizottság véleményében külön kitér az orvosi kar problémáira : ” az orvosi kar, amely Nagyszombatban tesped, csakhamar gyarapodni fog, ha olyan helyre kerül, ahol kórházak vannak, s így ...a betegek ágyánál lesznek megtarthatóak az előadások és ennek az oly hasznos tudománynak a növendékeit a tudományuknak mintegy elővételezett gyakorlatával lehet majd felkészíteni a közjó szolgálatára.5I 52 Különféle elképzelések születtek az egyetem elhelyezésével kapcsolatban, ezek közé tartozott, hogy az orvosi kart teljes egészében a várba akarták telepíteni, de Mária Terézia saját kezűleg írta rá a tiltó mondatot: „semmi anatómia, sem kémia, sem könyvnyomda a vár főépületében, a kémia a tűzveszély miatt."sl Az 1777-es tanév őszi féléve már Budán kezdődött el.53 Az orvosi kar a Várpalota melletti un. Stöckl épületben (helyesebben ennek a helyén állt az egyetemi épület, ami 1849-ben leégett) lett elhelyezve. Itt tartották az elméleti előadások egy részét, a gyakorlatot a budai városi kórházban /régi Szt. János Kórház/, a bonctan, az elméleti sebészet, a patológia, élettan és gyógyszertan előadásai is az egyetemi főépületben voltak. A füvészkertet kezdetben a mai Városmajor környékére képzelték el, végül a mégis a Krisztinavárosban jelölték ki a helyét, de a kezdetleges állapotnál itt sem jutottak tovább. Bár a papírforma szerint Budán már minden egyetemi létesítmény megvolt, a valóság azonban más állapotokat mutatott. Robert Townson, angol utazó meglehetősen lehangoló képet fest az egyetemi klinikaként működő kórházról és a botanikus kertről: „ ...a kórház rossz, bár az jó, hogy az egyetemhez tartozik, de csak nagyon kevés beteget tud felvenni, 50 U.o. 122.p. 51 u.o. 52 SZALATNAI R.: Kempelen Farkas és az Egyetem átköltöztetése Budára. Bp., 1959. 14-21.p. - Jegyzőkönyv a bécsi udvari kamara levéltári anyagából. 1777. jan 16. Protocol. Com Mixtae. 24 cs. 35. sz. 53 „Universitas Tymaviensis Budám Translato” M.R. No. 4964. - LINZBAUER: Codex... Tom II. 728-736.p. 79
