Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE Plenck József Jakab (1733-1807) portréja boncolandó tetem, akkor a Pozsonyban és Nyitra vármegyében meglehetősen gyakori halálbüntetés elitéltjeinek a tetemét szállítsák be az egyetemi bontanra. A klinikai oktatás megfelelő biztosítása érdekében elrendelték, hogy a nagyszombati városi kórházban növeljék meg úgy a betegágyak számát, hogy a kórtermi oktatás körülményei biztosítottak legyenek. Az a tény, hogy a tanítás nem mindenben az eredeti tervek és az előírások szerint zajlott, minden valószínűség szerint van Swieten betegségének és halálának lett a következménye. Utóda, Anton Störck (1731-1803), már eltérő módon valósította meg az elképzeléseket. A leirat szerint az előadások rendje: „pathologia, praxis medica, physiologia, materia medica sequuntur systema Boerhaavii, chemiae autem et botanicae systema proprium”. Az utóbbi két tárgyat a tanár a saját lakásán adta elő, az általános és részletes kórtan, valamint az élettan tanterme a királyi kollégiumban, a bonctan és a sebészeté pedig a trinitariusok rendházában lett berendezve, A kezdeti években azonban egyre több probléma merült fel, 1770-73 között mindössze három kivégzett tetemét szállították be a bonctani szemléltetéshez, a kórházban egyetlen ágyat sem biztosítottak a klinikai oktatáshoz, a botanikus kertnek még csak a helyét sem jelölték ki, a kémiai oktatáshoz nem volt laboratórium. 1773. május 14-én felterjesztést küldtek a királynőhöz, az áldatlan állapotok rendezését kérve. A választ Störck írta meg, de természetesen az uralkodói aláírás is szerepel a levélen.40 A kitérő és sok helyen sérelmezhetően kioktató hangú válasz szerint máshol sem oktatnak ágy mellett, ami csak részigazság, mert számos város orvosi kara biztosította ezt a korszerű oktatási formát, éppen Bécsben is, a nagyszombati karnak pedig ígérete volt arra, hogy mindenben a bécsivel azonos feltételeket biztosítanak az oktatáshoz. De ugyanilyen elutasító választ kaptak a botanikus kert, valamint az anatómia oktatásának ellehetetlenülése ügyében is. A kudarc hatására Gilg János újabb felségfolyamodványt fogalmazott meg 1773. szept. 8-án, amelyben — arra hivatkozva, hogy a nagyszombati fakultás azonos jogokkal lett felruházva, mint a bécsi — kéri, hogy őt az ország protomedikusává nevezzék ki, hogy ezáltal a megfelelő eszközökkel láthasson hozzá a bajok elhárításához, és ne kelljen neki minden problémával „a Felség füleit megtölteni.” Egyben kéri, hogy a beadott disszertációkat a 40 LINBAUER Codex ... Tomus II. 636 - 638.p 74
