Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE dium” érdekében mi lenne a jobb megoldás: ezt a jezsuita egyetemen megvalósítani, vagy inkább Budán vagy Pesten, a világi tudósok irányítása alatt létesítendő egyetemen. További javaslat volt, hogy a nyugalmasabb Óbudán kerüljön ez megvalósításra.29 Az elhelyezés kérdése többeket foglalkoztatott, 1769-ben tárgyalták pl. az „Anonymus” (gróf Niczky Kristóf rejtőzött a jelige mögé) aláírású emlékiratot Planum Universitatis Regiae in der königl. Freystadt Ofen címmel, amelyben az orvosi karral is foglalkozik, négy tanárral képzelve el az oktatást (physiologia, materia medica, anatómia, chirurgia). Az idő rövidsége és anyagi nehézségek okán azonban - bár elismerték, hogy az egyetemnek kétségtelenül jobb helye lenne Pesten vagy Budán - mégis úgy döntöttek, hogy az egyetem székhelye maradjon Nagyszombat, annál is inkább, mivel a közeli Pozsonyból a felügyelet is jobban biztosítható. 1769 nyarán még reménytelennek tűnt a helyzet az orvosi kar megalapításával kapcsolatban, anyagi okokra és a bécsi orvosi karra való hivatkozással ugyanis feleslegesnek ítélték a magyar orvosi fakultás létrehozását.30 Ekkor lépett közbe van Swieten, felhívta Mária Terézia figyelmét, hogy az anyagi gondokra is lehet megoldást találni. Javasolta, hogy utasítsák a jezsuita rendet, hogy az egyetem fenntartására biztosítsák a szükséges évi 10.000 forintot. Az udvari kincstár további 80.000 forintot utalt ki az építkezésekre. Az így megteremtett financiális alapot az uralkodónő először csupán a meglévő karok bővítésére gondolta elegendőnek, de van Swieten további meggyőzése eredményeként világossá vált Mária Terézia előtt is, hogy elhárultak az akadályok a nagyszombati orvosi kar létrehozásával kapcsolatban. Ezek után a kar megszervezését, annak teljes gondját és felelősségét közvetlenül van Swietenre ruházta Mária Terézia, aki ezt nagy körültekintéssel és szakszerűséggel hajtotta végre. 29 Wiener Staatsrath levéltárának iratai 1769. 30 „Ein Studium Medicum in Ungarn aufzurichten finde nicht nöthig, da solches dahier in Wien besteht, und aus diesem alle Länder mit subjectis versehen werden mög, auch die Errichtung dieses Studij mit allen zugehörig stücken grosse Kosten verursachen würde...” u.o. idézi: Györyú.m. 30.p 71
