Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK gyakori megbetegedésekre vonatkozóan kívántak következtetéseket levonni. A felügyelete alá tartozó egészségügyi személyzet tevékenységének, az elvégzett törvényszéki boncolások eredményének figyelemmel kísérése mellett a megyei orvosnak szemmel kellett tartania nem csupán a kórházakat és patikákat, de még a börtönöket is. Az udvari dekrétumhoz egy kérdőívet is mellékeltek azokkal a kérdésekkel, amelyekre a régió megbízottjától választ vártak. A kérdések jóval túlmutattak a szűkén értelmezett orvosláson, központilag szervezett és irányított egészségügyi ellátást, a szegények, elesettek vagy bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévők (fogyatékosok, gyógyíthatatlan betegek, anyagilag, testileg, vagy erkölcsileg elhagyottak stb.) gondozását, ápolását és felkarolását is magukban foglalták. Az általános érvényű intézkedések visszatérő kérdése volt: a népesség mennyiben viseli el, nem hátrányos e számára? Mindez felidézi a sonnenfelsi populációelmélet egyik alapgondolatát, az élet és a jólét biztonságát. 80 Ugyancsak ettől az évtől kezdve (1787) a megyei orvostól megkívánták, hogy „baromorvos” is legyen, vagy ilyen képesítésű sebészt kell fő állatorvosként alkalmazni. 1788-ból származik a halottkémlést és a temetkezéseket szabályozó rendelkezés kibocsátása, ezzel a kérdéssel ugyanis eddig nem foglalkozott országos érvényű szabályozás. 81 80 V.ö.: KAPRONCZAY Katalin: Kameralizmus, felvilágosodott abszolutizmus, orvosi rendészet... 386-387.p. 81 Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Concl. Cons. No. 13176 - Visitatio Mortuorum in Regno instauranda. 61
