Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata

IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK

II. József portréja

nyos időszakokban csak revizorok dolgoztak Magyarországon, tekintettel arra, hogy csupán a Becsben összeállított jegyzékek alapján végezték az ellenőrzést.52

II. József eleinte nagyon liberálisnak tűnő cenzúrái rendelkezésein azonban később - főként a politikai tartalmú írások vonatkozásában - egyre jobban szigorított. így nem valósulhattak meg az idősebb van Swieten elgondolásai, aki röviddel halála előtt úgy nyilatkozott, hogy az államnak csak a legsilányabb lektűröket kell betiltania, a legkevesebb könyvet szabad a tilalmi listára termi.

II. Lipót 1790. szeptember 13-i rendelete további megkötéseket hozott, a struktúra ugyan érintetlen maradt, a szellem azonban erősen változott. II. József mindenütt azt hangsúlyozta, hogy mit nem szabad eltiltani, a lipóti szabályozás ellenben mindenkor arra tért ki, hogy mit kell okvetlenül betiltani. I. Ferenc így kettős örökséget vett át: a jozefinista szervezetet és a lipóti szigort. Viharos ellenállást váltott ki az 1793-as, majd az 1795-ös rendelet. A magyar Kancellária, a Helytartótanács és a megyék több lépcsőben tiltakoztak bevezetése ellen. Ez azt eredményezte, hogy a rendelkezések csak némileg módosított formában léptek Magyarországon életbe, a szigorítások pedig valójában csak az 1800-as évek elején éreztették hatásukat.

Az orvosi könyvek cenzúrázásának kérdése Magyarországon - legalább is papíron- csupán az 1803.szeptember 20-án kelt leirat alapján rendeződött. Ez a felsőbb utasítás, hivatkozva az 1802.december 14-i rendeletre, kimondta, hogy minden orvosi tárgyú könyvet az országos főorvosnak kell ellenőriznie, szakmailag jóváhagynia.53 így az első hivatalos orvosi cenzor Magyarországon Pfisterer András (1759-1825) országos főorvos volt, aki a Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának elnöke is lett. Ezek a történések azonban már témánk tárgyidőszakán túl vannak.54

52 MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Megbíráltak és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból (1780-1867). Vál.,

rend., ford.., bev., jegyz.:-----. Bp., Gondolat, 1985.

53 LINZBAUER, Xaver Ferenc: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. Tomus II. Sect.II. Budáé, Typ. Universitatis. 1855. 54.p. (1533.tételszám alatt)

54 Erre az időszakra bővebben Id. KAPRONCZAY Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében. In: Orvostörténeti Közlemények, 170-173,(2000), 85-101.p.