Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI ki Bécsben 232 oldal terjedelemben. A rendkívül alapos feldolgozásban összefoglalta az eljárás kialakulásának történetét, számos esetismertetés segítségével mutatta be a beavatkozás lényegét. Az erdélyi orvosokkal folytatott eszmecseréiről is beszámolt, akik a levelek tanúsága szerint tőle kapták az oltóanyagot. Szotyori József marosvásárhelyi157 és Boci Elek szebeni orvosok részletes beszámolóit158 is közreadta Váradi, akik már 1802-ben elkezdtek oltani.159 Mátyus Istvánt - mint aki szintén részt vett az oltásokban - már említettük a Magyar Kurírban megjelent tudósítás kapcsán. Sándorffi József - később Nagyváradon vált ismertté sikeres orvosi gyakorlata révén - már 1801 -ben jelezte a Magyar Kurírban a himlőoltásról szóló müve várható megjelenését, de sem kiadásáról nincsenek további adatok, sem a kézirat esetleges lelőhelyéről. 1783-ban - elsősorban Borsod-, Gömör-, és Abaúj- megyék területén súlyos megbetegedéseket és következményként igen magas számú gyermekhalálozást okozott a vörheny. Volt falu, ahol 300 gyermeket ragadott el a járvány, sőt egy faluban az összes gyermek áldozatul esett.160 161 A tünetek egyike alapján először torokgyulladásnak hívták, majd Rácz Sámueltől a skarlátos hideg elnevezést kapta. A járvány ijesztő mérete miatt ugyanis a Helytartótanács az egyetemi karhoz fordult, hogy az orvoslás módjáról és a betegség mibenlétéről írásos véleményt mondjanak. Ekkor írta meg Rácz Sámuel: A ’ skárlátos hidegnek le-írá- sa és orvoslása c. könyvét, amely Pesten, Trattnemél kinyomtatva, 1784-ben jelent meg. Az alapos ismertetésnek „ ... azok is Hasznát vehetik, a 'kik nem Orvosok,” mondja a szerző, de intéssel is él, hogy „ ... tsak mindeneket abban az Értelemben vegyenek, a' mellyben én írtam, és mindenekre illendőképpen vigyázzanak. 161 A figyelmeztetés különösen az alkalmazott gyógyszerekre vonatkozott. A század folyamán természetesen egyéb fertőző, sőt járványokat okozó megbetegedés is előfordult - gondolunk itt különösképpen az állatjárványokra - de jelen keretek között ezzel nem kívánunk foglalkozni. XII./6. Orvosi topográfiák, gyógyvízelemzések A korábbi fejezetekben több helyen tettünk említést az ország történetét, földrajzát, természeti kincseit, klímáját feltárni kívánó törekvésekre, a helyismertető irodalom sajátos szempontok szerinti kiadványaira, amelyekben - elsődlegesen az orvosi végzettségű szerzők - a természeti adottságokkal, körülményekkel hozták összefüggésbe az adott területen előforduló gyakori betegségek, járványok kialakulását. Az orvosi helyleírásoknak, topográfiáknak tehát az volt az egyik kiinduló pontja, hogy megismerjék, megismertessék ilyen szempontok alapján is az országot. Az egyre inkább elterjedő műfaj másik gyökere a városi, megyei orvosok azon - törvényesen előírt - kötelessége volt, amely szerint meghatározott időközönként (havonta, negyedévenként, évenként) a felsőbb hatóságoknak jelentést kellett 157 VÁRADI: i.m.: 203-217.p. 158 VÁRADI: i.m.: 217-218.p. 159 VITA Zsigmond: Adatok a hazai himlőellenes védőoltás elterjedéséhez. In: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 24, (1962), 177-181 .p. - IZSÁK Sámuel: Váradi Sámuel élete és tevékenysége. In. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 19,(1960), 40-41 p. 160 FEKETE Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debreczen, Városi nyomda, 1874. 58.p. 161 RÁCZ Sámuel.: i.m. Elöljáró beszéd. 2. számozatlan p. 219
