Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
1. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA zésére a szakirodalomban elterjedt az „Aufklärungsuniversität” elnevezés, amely utal a bevezetett reformokra és a szellemiség gyökeres átalakulására egyaránt. Hollandia felsőoktatási intézményei változatlan népszerűségnek örvendtek, nem alaptalanul, hiszen igazi tudományos intézetnek bizonyultak, önálló tudományként oktatták a geográfiát, a botanikát, az anatómiát, a szabad művészetek keretében bevezették a modem (francia, német, holland stb.) nyelveket és megkülönböztetett figyelemmel fordultak a keleti nyelvek és kultúrák felé. Komoly változások következtek be a holland egyetemek protestáns teológiai oktatásában is a század második harmadától, a szabadelvüség, a felvilágosodás, a pietizmus és a wolffiánus eszmék térhódítása miatt. A nagy múltú svájci egyetemek közül kiemelkedett Bázel és Genf. Bázel a felvilágosult teológus tVerenfelsnek, valamint a Bernoulli fivéreknek (Jakab és Johann Bernoulli), majd az ő fiaiknak köszönhette hímevét, az európai arisztokrácia számára - közöttük a magyaroknak is - rangot jelentett Bázelben tanulni. Genf egyeteme természettudósai és jogtudósai által vált népszerűvé, ugyanakkor tagadhatatlan hatást gyakorolt Genf egész szellemi életére Voltaire és Rousseau filozófiája. A század legfontosabb német egyetemei közül a XVII. század végén nyitotta meg kapuit a hallei (1694-ben), amely a pietizmus első központja lett. Az itt oktató Francke a pietizmus legjelentősebb teoretikusa volt, Christian Wolffról, a német felvilágosodás egyik központi alakjáról - aki szintén sok hallgatót vonzott ide - már a korábbiakban szót ejtettünk. Halle szellemi hatása csakhamar átterjedt Jénára is, amely rövidesen vezető helyre került a felvilágosodás kulturális és tudományos életében. Az egyetem felvirágzása az 1777-1806 közötti időszakra esik, ezekben az évtizedekben tanított itt Johann Gottlieb Fichte (1762-1814), Schelling, Georg Wilhelm Fiedrich Hegel (1770-1831), a Schlegel fivérek, valamint az orvos Hufeland. A XVIII. századi alapítású egyetemek közül kiemelkedett az 1737-ben alapított göttingeni egyetem, a Georgina Augusta. Az angol királyi trónra került hannoveri dinasztia tagja, II. György tartományában olyan egyetemet kívánt létrehozni, amely gazdagságával, kiváló oktatóival és korszerű tanítási rendszerével a német egyetemek fölé képes emelkedni, ez a század második felére valósággá vált. Azt mondhatjuk, hogy Közép-Európában az angol kultúra és tudományosság fellegvára Göttingen lett. Az egyetem hímevét azonban mégis a matematika, fizika, az orvos- és a természettudományok magas színtű művelése alapozta meg. A teológiai karon a vallási türelem és a protestáns szabadelvüség mellett a gyakorlatiasság is teret nyert, hogy későbbi papi munkájuk során az élet minden területén el tudják igazítani a falusi lakosságot. A jogi karon nem csak a római kánonjogot, hanem a német és feudális jogot, a törvénykezési eljárást, természetjogot és intézménytörténetet is oktattak. A természetjogot Grotius, Puffendorf és Thomasius szellemében tanították. A jogi karon tantárgyként szerepelt a kameralisztika (Kameralwissenschaft), azaz a közgazdaság- tan, a statisztika, a mezőgazdászat, a bányászati ismeretek stb., amelyet 1735-től Johann Heinrich Gottlob von Jusd (1717-1771) adott elő. Az orvostudományi karáról majd az orvosképzéssel foglalkozó fejezetben fogunk bővebben szólni. Az egyetem saját könyvtárat alapított - korábban már említésre került - , amelynek állománya 1765-ben már közel 60.000 kötet volt, könyvkereskedésében a legfontosabb szakkönyvek mellett szakfolyóiratokhoz is hozzájutottak az érdeklődők. Az egyetem kezdeményezésére 1751-ben alakult meg a Göttingeni Tudós Társaság,34 Az új egyetemek sorát gazdagította az 1743-ban alapított erlangeni, klasszikus tanrendszerével elsősorban a teológusokat vonzotta. A felvilágosodás hatására a Habsburg Monarchiában is egyetemi reformintézkedéseket hoztak. 1752-ben kezdődött meg az átszervezés a bécsi egyetemen, a teológiai karon, de az átalaku34 BREDNOW, W.: Jena und Göttingen. Medizinische Beziehungen im 18. und 19. Jahrhundert. Jena, Fischer Verl., 1949. 21
