Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

Benkő Sámuel (1743-1825) portréja Edward Jenner (1749-1823) portréja

ra a szomorú statisztikára, hogy milyen nagy számban betegednek meg himlőben, ezáltal „ ...gyakorta szintén ollypusztítást tészen, mint a ’pestis" Az oltásról igen nagy körültekintéssel nyilatkozik: „ ’’Nem lehet tagadni, hogy a ’ bé-oltott himlőből-is lett mérges ... himlő, és követte azt ártalmas, sőt halálos nyavalya-is, de ez ritkán, és tsak a ’ bé-oltó Orvosnak vigyázatlansága miá esett-meg, a ’ ki sem az időt, sem a ’ személyeket a' bé-oltásra meg-nem választotta. Soha sem jó a bé-oltást elővenni, midőn igen roszsz himlő Uralkodik, sem pedig, mikor valami más dögös nyavalya uralkodik, vagy mikor a ’ levegő-ég egésségtelen. Az egésséges személyeket-is arra meg-kell választani, és inkább először régi nyavalyáj okból ki-kell gyógyítani. Némellykor a ’ himlőzés után sok idővel a' bé-oltott személyekre nyavalyák következnek. De más okokból: nagy bolondság azokat, a ’ bé-oltott himlőre kenni.”'39 Nagybánya főorvosa, Báthi János (1745- ?) 1785-ben a híres svéd gyermekorvos, Rosensteini Nils Rosen munkáját jelentette meg magyarul, annak a német nyelvű kiadásnak az alapján, amelyet Johann Andreas Murrai készített. 139 140 141

Az 1796-os esztendő mindenképpen választóvonal a himlőoltás hazai történetében, ugyanis ekkor hívta fel a Helytartótanács az orvosok figyelmét az alkalmazásra. Ugyanebben az évben kezdett el Edward Jenner (1749-1823) a himlőoltás új módjának-a tehénhimlő anyagának beoltásával - foglalkozni, 1798-ban fektette le írásban tapasztalatait, miáltal a himlő elleni küzdelem egyetemes történetében is új korszak kezdődött, az új eljárás biztonságosabb volt és sokkal kevesebben támadták azon tényekből kiindulva, hogy nem a fertőző emberi anyagot viszik be, hanem állati eredetű gyógyszert adnak be az oltandó személynek. Magyarországon is megindult a nagyobb méretű oltási mozgalom, 1801-ben Pozsonyban 63 gyermeket oltott be Huszty,m Komáromban Seth József és Nagy Sámuel, Rozsnyón Marikovszky György, Pesten Cseh-Szombathy József végzett nagy munkát e téren. Seth Jó139 BENKŐ Sámuel: i.m.: 8-9-p.

140 BÁTHI János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és béoltására való útmutatás. Kolozsvár, Páldi, 1785.

141 DUKA ZÓLYOMI: i.m. 53.p,

216