Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

hónapig Oxfordban, majd Cambridgebcn hallgatott előadásokat, szabad idejét az oxfordi Bodleiana könyvtárában töltötte. Útja ezután Londonba vezetett, ahol a Hunter fivérek, Alexander Monro, és mindenek előtt William Smelli (1697-1763) előadásai vonták bűvkörükbe Weszprémit, utóbbitól elsajátította a szülészet mesterségét. Erről 1755-ben - Smellie aláírásával - bizonyítványt is szerzett. Minden vonatkozásban gazdagodtak ismeretei, kitünően megtanult angolul. A St. Thomas Hospitalban megismerkedett a himlő megelőzésére alkalmazott inokulálás módjával, számos esetben saját maga is alkalmazta. Londonban jelent meg első jelentős müve, a Tentamen de inoculanda peste. Visszatérve Utrechtbe, 1756-ban szerezte meg orvosdoktori oklevelét „a szokott kemény vizsgáltatás és mustra, vagy Remekírás után. ” Disszertációjában zürichi és londoni kórbonctani tapasztalatait dolgozta fel. Weszprémi tehetségének, elismertségének bizonyítéka, hogy két olyan európai hírű tudós hivatkozott avatási értekezésének megállapításaira, mint Giovanni Baptista Morgagni (1682-1771)108 109 * és Albrecht von Haller (1708-1777).109 Morgagni a kórbonctani szemlélet alapjait, a kórbonctan tudományát megteremtő, az orvostudományban mérföldkőnek számító müvében három helyen, hosszasan elemzi a „clarus ” Weszprémi István megfigyeléseit, megállapításait.

Hazatérve, a törvény előírásainak megfelelően 1757.április 27-én a Helytartótanács által kijelölt bizottság előtt - Perbegh József Károly tanácsos, udvari cenzor elnökletével - letette azt a vizsgát, amely nélkül nem folytathatott volna itthon orvosi gyakorlatot.'10 Ezután Debrecenben telepedett le, ahol az idős Buzinkai György mellett hamarosan Weszprémi lett a cívis város második tisztiorvosa. Elkövetkező éveit, - közel 40 esztendőt - haláláig Debrecenben töltötte. A gyógyító munka mellett a kutatás és a szakkönyvek írása tette elviselhetővé számára a „pipafüstös levegőjű”, sivár vidéki életet, magánélete kudarcait és tragédiáit. Idős korában háza Debrecen szellemi központja lett. Gyakori vendége volt Földi János - ő egyébként egyik veje is volt -, Diószeghy Sámuel, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály. Kiterjedt levelezése segítségével a korszak legkiválóbb tudósaival, orvosokkal, történészekkel, nyelvészekkel, természettudósokkal stb. került kapcsolatba, a leveleiben gyakran vágyott „respublica litter aria" A számára ez az érintkezés biztosította. Az 1760-as évektől kezdve jelentek meg rendszeresen nyomtatásban könyvei, a különféle időszaki kiadványban cikkei. Orvosi témájú munkái mellett számos bölcseleti is napvilágot látott, történelmi, nyelvészeti, sok numizmatikai és a mindezek csúcsát jelentő, életművét megkoronázó, négy kötetes orvosi életrajz-gyűjteménye, a Succincta medicorum Hungáriáé et Transylvaniae, amely latin nyelve ellenére szellemiségében a nemzeti tudomány és kultúra előtti főhajtás, az ország addig megszerzett eszmei értékeinek kincsestára. Weszprémi 1799. március 17-én halt meg Debrecenben. Vonásait őrző képmása nem maradt az utókorra, földi maradványainak nyughelyét az idő eltüntette. Gondosan összegyűjtött, mintegy 650 kötetes könyvtárának kötetei szétszóródtak, Mária Teréziától kapott díszes kitüntetése nyomtalanul eltűnt. Szellemi öröksége azonban nyomtatásban kiadott mű108 MORGAGNI, Jo. Bapt.: De sedibus et causis morborum. Patavii, Remondini, 1765.

109 HALLER, Albrecht von. Elementa physiologiae corporis humani. Lausanne, Soc.typ., 1777).

11° Jegyzőkönyv Weszprémi István kihallgatásáról 1757-ből. Az eredeti irat lelőhelye: Országos Levéltár. Battyány család levéltára. P. 1322. 178.cs. 1 .tétel. Közli. Tóth István György. In: A Ráday-gyűjtemény évkönyve. IV-V. 1984-85. Bp. 1986.

209