Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
1. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA rá, a cenzúra sok új szellemű művet betiltott, bezúzatott vagy a felforgatónak minősített könyvek példányai nyilvánosan a tűz enyészetének estek áldozatul. A század egyik fontos eredménye mégis az, hogy a könyv, a folyóirat és a benne foglalt tudás a XVIII. század embere számára - legyen az tudós, kutató, hivatalnok, vagy hétköznapi polgár - a mindennapok szükségletévé vált. Ebben a folyamatban komoly szerepe volt az új irányba fejlődő nyomdászatnak is, miáltal a könyv nem csak tartalmilag, de külső megjelenésében is nagy változáson ment át. A gazdagon díszített barokk kiadványokat - amelyeknél a dagályosan megfogalmazott mondanivaló látványos kísérője volt a pompázatos külső - a század közepe táján felváltották a „kézikönyv” nagyságú - nyolcad- vagy tizenhatodrét -, valóban mindennapos használatra való, könnyedén forgatható könyvek. A XVIII. századi nyomdászat legjelentősebb alakjai közé tartozott az angol John Baskerville (1706-1775), az olasz Giambattista Bodoni (1740-1813), a francia Francois Didót (1689-1757) és a német Johann Friedrich Unger (1753-1804). A könyvekben foglalt tudás összegyűjtésének és közvetítésének feladatát a könyvtárak látták el. A 17. század végén és a 18. században folyamatos fejlődést mutattak a már korábban alapított nagyhírű könyvtárak, így a wolffen- bütteli Bibliotheca Augusta, a bécsi Hofbibliothek, a francia királyi könyvtár, az oxfordi Bodleiana. Ugyanakkor több jelentős könyvgyűjtemény alapítása történt meg a felvilágosodás századában, amelyek magukon viselték minden szempontból az új szellem jegyeit. A rövid felsorolást kezdjük Angliával. Sir Hans Sloane (1660-1753), a király orvosa 1753-tól foglalkozott egy nagy gyűjtemény összegyűjtésének és közkinccsé tételének megvalósításával. Nagylelkű adományával - 50.000 fontot érő magángyűjteménye és a 20.000 font pénzalap - vetette meg az 1759-ben kapuit megnyitó British Múzeum és Könyvtár alap- jait, amelynek anyagában a legfontosabbak a természettudományi jellegű gyűjteményi egységek. Más könyvtártípust képviselt a Luigi Antonio Muratori (1672-1750) teológus, filo- zóíus és történész által 1714-ben alapított firenzei, amely a firenzei nemzeti könyvtár kiindulópontját jelentette. Az egyetemi könyvtárak közül kiemelkedett a göttingeni egyetem könyvgyűjteménye, amelynek célja mind a tanárok, mind a hallgatók szakirodalommal való ellátása volt. A beszerzett újdonságokról a Göttinger Gelehrten Anzeigen c. referáló lapban számoltak be. így kívánták bemutatni a század végén mintegy 200.000 kötettel rendelkező könyvtár, az egyetem és az oktatás egybefonódását. Karl Eugen württembergi fejedelem Karlsruhe mellett nyilvános könyvtárat hozott létre 1770-ben, közel 100.000 kötetes állománnyal. Ebben az időszakban azonban már nem csak a tudás terjesztésére hivatott intézmények - egyetemek, tudós társaságok, akadémiák - hozták létre könyvtáraikat, de jelentős magángyűjtemények (főúri, nemesi, tudósok tulajdonában lévő, sőt a művelt polgároké) is kialakultak.33 A könyvtárak általános jellemzője azonban már mindenképen az volt, hogy a könyvritkaságok, drága kéziratok és kuriózumok mellett egyre inkább a tudományos szakkönyvek, színvonalas ismeretterjesztő kiadványok népesítették be a polcokat. Nem esett még szó bővebben az egyetemekről, mint a tudomány, az ismeretek hivatásos közvetítő fórumairól. Itália, Franciaország, Anglia, Németalföld, a német nyelvterület nagyhírű egyetemei századok óta vonzották a tanulni vágyó ifjakat. A XVIII. század azonban kétségtelenül a protestáns egyetemek - Anglia, Németalföld és a német nyelvterület - népszerűbbé válását hozta magával. A katolikus egyetemek - főként Itália - látogatottsága némiképp kedvezőtlenebben alakult. Egyes egyetemek lehanyatlottak, ezzel egy időben új alapítású egyetemek is felbukkantak az ismeretlenségből, némelyek éppen ebben az időszakban élték fénykorukat. A korszak egyetemi életében bekövetkezett változások jellem33 HESSEL, Alfred: A könyvtárak története. Bp., OSZK - KMK, 1959. 83-98.p.
