Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI volabb, a ’ mezőkön és falukon lakván, nyavalyájokban, majd minden Orvosi segítségtől megfosztottak, szánakozó indulattal emlékezni, és e ’ végre a' nagyságos ... Störck Antal ... németül írott Orvosi könyvének Magyar nyelvre való fordítását javasolni méltóztatott, hogy így ezen könyvnek olvasása által a ’falukon a ’ Borbélyok is, a ’ szegény betegeknek segítséggel lehetnének... ” - emlékezett vissza személyes élményére és az indíttatásra a fordító. Az Autornak Elöl-járó Beszéde első mondataiban tömören megfogalmazza, miért fontos a lakosság egészségéről gondoskodni: „A ’jó rend tartású Közönséges Társaságnak /vagyis az államnak/ főbb gondjai közzül edgyik az, hogy a ’ maga lakosinak egésségekre vigyázzon: mert az ő hatalma a ’ szerént nő vagy fogy, a ’ mint a ’ lakosoknak száma öregbedik vagy kissebbedik. Nem lenni, vagy a ’ betegség miatt a ’ közönséges Társaság szükséges dolgaira alkalmatlannak lenni, e ’ tekintetben mind egy. Minden foglalatosság, munka, hivatal ... egésséges testet kíván." Störck az előszóban tájékoztat, hogy írói szándéka szerint „... ezen könyvnek hasznát vehetik az ollyan Borbélyok ... kik az előtt élő tanítást is hallgattak, most pedig elméjüket olvasás által segíthetik ... olly Borbélyoknak írtam, kik már a ’ magok mesterségét jól tudják: azért is a’ nyavalyáknak külső orvoslásáról semmit nem írtam... ” Ennek megfelelően az oktatás a különféle belső betegségekről szól: a hideglelések fajtáiról, a belső szervek gyulladásairól, „ májbéli vízi betegségről, szívdobogásokról, ,fulasztó hurutról, keresztül való hártya gyuladásról” /mellhártya/ „az étel utálásáról” stb. A második részben a ,, víz-kórságról”, a skorbutról, rühről, férgességről és „gelesztákról”, az aranyérről, a vese és a hólyag kövességéről, a „frantzus nyavalyáról'’, majd pedig igen nagy alapossággal ismerteti „az asszonyi rendnek különös nyavalyáit”, a terhesség idejét, a szülést, a gyermekágyasságot, végül a „kisdedek nyavalyáiról' értekezik, vagyis mindazon kérdés megvitatásra kerül, ami egy falusi borbélysebész praxisában előfordul. Függelékként az alkalmazásra javasolt orvosságok receptjét, részletes leírását csatolta. 1782-ben jelent meg Rácz Sámuel fordításában Plenck József borbélysebészeknek szánt munkája.74 75 A magyar nyelvű kiadás címe A ' borbélyságnak eleji.15 Az elsőleges hangsúlyt az előszóban Rácz a könyv magyar nyelven való kiadására helyezi: „ a ’ Magyar Nem- zet-is addig a ’ Böltsességet közönségessé nem teszi, valameddig vagy anya-nyelvén nem irat, nem taníttat és nem tanúltatt, vagy más Nemzettől nyelvet nem költsenez... ” Ez a mü valóban a gyakorlati borbélysebészség területeit ölei fel, kezdi az anatómiával („A felbontzalás”), második fejezetként ismerteti a külsőleg és belsőleg alkalmazható gyógyszereket, ezután tér rá a külsődleges megnyilvánulással járó betegségek leírására, gyógyítására: a sebek, fekélyek, daganatok, törések és ínszakadások után a szem, a fog és a bőr betegségei következnek. Rácz utalt arra is, hogy szükség lenne „a Törvényes Borbélv- ság”, vagyis a törvényszéki orvoslás, illetve boncolás kézikönyvének megírására is. A kötet végén felsorolta a sebészi vizsgára való felkészüléshez előírt tankönyveket is, Magyar könyvek, mellyek a ’ mesteri Próbára (examen magistrate) készülő Magyar Borbélyoknak szükségesek címmel.76 Störck és Plenck Rácz Sámuel által fordított két munkája képviseli a sebészetet, a bábaság elsajátítására pedig Steidele bábakönyvének Szeli Károly által fordított változatát javasolja. Az 1794-ik esztendő nagyjelentőségű a magyar orvosi irodalom szempontjából, ekkorjelent meg Rácz Sámuel: A ’ borbélyi tanításoknak első és második darabja című magyar 74 PLENCK, Joseph Jacob : Elements chirurgicae... Wien 1778. 75 A borbélyságnak eleji, mellyeket németül ’s deákul ki-adott Plenck Jósef, a’ borbélyságnak tudósa, és Budán a’ borbélyoknak, ’s bábáknak közönséges királyi tanítója. Magyarra fordította és két képekkel ’s némelly hasznos tzikkelyekkel szaporította RÁCZ SÁMUEL, a’ deáki, világi és orvosi tudományoknak tudósa, és Budán a’ felbontzalásnak közönséges királyi tanítója. Budán és Pesten, Weingand és Köpf, 1782. 76 I.m. 202.p. 201
