Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI evangélikus lelkész munkája.9 (Ne csodálkozzunk a fordító foglalkozásán, a bábaképzésről szóló fejezetben szóltunk arról, hogy sok helyen a lelkészek feladata volt a bábák oktatása, felügyelete.) A kötet ajánlásában - Bánffy György gubernátornak címezve — Lange „Az Erdély Országi, kiváltképpen a ’ Falúhelyt lévő ... Bába-Aszszonyoknak nagy tudatlanságokon szánakozással megilletődvén” terjeszti elő szándékát, ahogyan ő megfogalmazza „az Atyámfiainak nyelvekre lefordított” munka segítségével kívánja elérni, hogy ,,a’ ... ki-mondhatatlan tudatlanságot el-oszlassam ... több tudományt terjeszszek... rövid, de igaz, és valóságos gondolatokat oltsak, minden meggyökeredzett hamis vélekedéseket ki-irtsak: az orvosnak nem létében ... hathatós házi Orvossságokat ajánljak". A kötet olvasását nem csupán a bábáknak, de a falun élő leányoknak, asszonyoknak, anyáknak is figyelmükbe ajánlja, tehát ebben az esetben nem csupán bábatankönyvről beszélhetünk. Itt kell azonban megjegyezni, hogy Lange korábbiakban említett, az erdélyi bábaügyre vonatkozó, reform-tervezetében úgy hívja fel a figyelmet erre a könyvre, hogy a falu népe közköltségen vegye meg „ minden bábának okulására ”. Tartalmilag két fő részre osztható a könyvecske. Az első részben a terhesség, a szülés és a gyermekágyasság normális lefolyását írja le, figyelmeztetve azonban a kóros, következményekkel járó jelenségekre. A második rész pedig a megszületett gyermekkel foglalkozik, újszülött korától a kisgyermekkorig, ez a fejezet tehát már a gyermekápolás, gyermekgyógyászat könyvei közé kívánkozik. XII./2 Gyermeknevelés, gyermekápolás, gyermekgyógyászat A XVII.-XVIII. században a hazánktól nyugatabbra tevékenykedő orvosok már komolyabb lépéseket tettek a gyermekgyógyászat területén, különösen a gyermekkorban fellépő fertőző betegségek kórisméje, diagnosztizálása, gyógyítása terén. Az 1700-as évek utolsó évtizedeiben sok gyermekgyógyászati munka került kiadásra francia, olasz és német szerzőtől, amelyek részben az egészséges csecsemő és gyermek táplálásával és gondozásával foglalkoztak, vagy a különféle gyermekbetegségekről alkotott nézeteiket tárták fel. Hazánkban is előrelépés történt ezen a területen, az addig meglehetősen elhanyagoltnak mondható gyermekápolási, gyermekgyógyászati irodalom több jelentős magyar nyelvű kiadvánnyal gazdagodott a 18. század második felében. Az orvostörténeti feldolgozásokban elég kevés szó esik arról, hogy Neuhold János Jakab (1700-1738), Komárom megye - és egyben a terület katonai orvoslásának - főorvosa már 1736-ban, Sopronban kiadott egy, a gyermekgyógyászat témaköréhez is tartozó, könyvecskét, amelyben a himlőben és kanyaróban megbetegedettek - elsősorban a gyermekkornak — gyógyítását mutatta be. 10 A munkát először németül írta meg a szerző, mégpedig saját 14 éves gyakorlatának eseteire támaszkodva, ami - gyengéi ellenére is - növeli az értékét. „ ...1600-nál több Hlyeién pacziensek voltának kezem alat, a’ kiknél mindeneket jól 9 A nőtelen és nehézkeseknek, az anyáknak és gyermekeknek az ő különös nyavalyájokban és változásaikban való gyógyításokról és gondviselésekről szólló oktatás - avagy a köz és falú-hellyt lakó Népnek számára Íratott Könyv. Dr. Marschal Henrich György által. Németből Magyarra fordította GEODRI János a Neudorffi két Natióból álló Ev. Ekklesia Lelki Tanítója. Kolosváratt, Hochmeister Márton, 1791. - A’ leányoknak, anyáknak és gyermekeknek orvos-asszonyjok, a’ köz és Falú helyt lakó Népnek számára Íratott Könyv. Melly főképpen a’ Falú helyt lévő Bába Aszszonnyoknak kedvekért készíttetett, de minden jó Anyáknak is az olvasásra hasznos, és nékiek mint egy ajándék az ő Leányjaiknak Férjhez menetelekkor ajánl tátik.. Kolosváratt és Szebenben, Hochmeister Márton által, 1791. 10NEUHOLD János Jakab: Fundamentumos oktatás, miképppen köllessék A’ gyermekekkel, és más föl nevelkedett személyekkel is a’ két közönséges Betegség, úgymint himlő és kanyaró élőt, benne és utánna A’ természet szerint-való gyönge mód szerint leg-bátorságosabban bánnyi... Sopron, Schmid Miklós János, 1736.77 p.
