Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA megíratása szándékának, ezért a Natorp-féle összegből ki kell nyomtattatni Gyarmathi nyelvtanát.242 Még ugyanebben az évben - 1794 - megjelent a kötet kiegészítése is az Uj próba a magyar írás módjában címmel, amelyben egy új, egységesített helyesírás bevezetését javasolta. Nyelvészeti kutatásainak kibontakozását egyértelműen elősegített a Nyelvmívelö Társasághoz való csatlakozás. 1795-1798 között Bethlen Elek, a későbbi történész nevelőjeként, annak kíséretében ismét végigutazta Németországot, legtöbb időt Göttingában töltve. Számos egyéb irányú kutatása (pl. botanika, ásványtan) mellett a nyelvészet szempontjából volt számára gyümölcsöző ez az út, hiszen ekkor ismerkedett meg Ludwig Schlözerrel és Büttnerrel. Aranka megbízásából folyamatosan küldte haza a beszámolókat a német mezőgazdaságról, ipari újdonságokról, valamint a legújabban megjelent könyvekről, de a nyelvészeti kutatásai eredményeit is megosztja leveleiben Arankával, Zilahi Sámuellel.243 Ekkor írta meg az élete főmüvének tartott nyelvészeti munkáját Affinitás lingua Hungaricae cum Unguis fennicae originis grammatica demonstrata címmel, amely Göttingenben, Johann Christian Dietrich nyomdájának termékeként, 400 oldal terjedelemben látott napvilágot. E műve elismeréseként tagjai közé választotta Gyarmathit a Göttingai Tudós Társaság. Evvel a munkájával a finnugor összehasonlító nyelvészet egyik megalapítójává vált.244 A lapp nyelvvel való rokonságot előtte Sajnovics János (1733-1785) vetette fel 1770-ben írott könyvében, de elgondolása akkor még ellenkezést váltott ki a tudósok körében. Gyarmathi ezt a nyelvi rokonságot az egész finnugorságra kiterjesztette, a vogul és osztyák nyelvekben ismerve fel a legközelebbi rokonainkat. A török-magyar szóegyezéseket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az csak a népek érintkezéséből eredő átvétel, nem a rokonság bizonyítéka.245 Nyelvészeti tevékenységének utolsó eredménye az 1816-ban kinyomtatott etimológiai szótára, amelynek anyagát 57 nyelvből merítette. A toldalékként hozzáfűzött székely szószedetnek komoly néprajzi értéket is tulajdonítanak.246 A Nyelvmívelö Társaság sorsát bizonyos értelemben megpecsételte Aranka visszavonulása. Bécs időhúzása, némelyek gáncsoskodása arra a döntésre késztette a társaság legfőbb mozgató erejét, Arankát, hogy 1801-ben visszavonuljon. írásban vett búcsút munkatársaitól Az én Testamentumom a Magyar Nyelvmívelö Társasághoz című levelében, melynek befejező gondolatát idézzük: „ Azt kívánom szivemből, hogy a társaságnak majdani idővel leendő virágzása, fénye és dicsősége tegye éjszakába az én nevemet és csak mint egy régiséget úgy emlegessék a következendő boldog nyomok, hogy valaha egyszer volt a társaságnak egy jóbarátja és első titoknoka, Aranka György. ”247 A társaság működése ezután hanyatlani kezdett, az újra indítás azonban már a 19. század eseményei közé tartozik és Döbrentei Gábor nevéhez fűződik. 242 A kötet Kolozsvárott és Szebenben jelent meg Hochmeister Márton nyomdájának termékeként 1794-ben. 650 oldal terjedelemben. 243 V.ö. Orvostörténeti levelek. Az Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 34,(1965), 172-187.p.- valamint JANCSÓ Elemér: Gyarmathi Sámuel levelei. In. Magyar Nyelv, 1950, 46, 61-66.. 153-158., 247-250.p. 244 BUZINKAY Géza: Gyarmathi Sámuel (1751-1830). -in: Orvosi Hetilap, 1970, 111.26. 1529-1532.p. 245 M- NAGY Ottó: Gyarmathi Sámuel élete és munkássága. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 1944. 45-5l.p. /Erdélyi Tudományos Füzetek. 182./ 246 GYARMATHY Sámuel: Vocabularum.. Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett-----. Béts, Zwack, 1816. 2 47 HOFBAUER: i.m. 705.p. 175
