Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA ezek a vármegyei bábák is inkább „ Úri Asszonyok’ Sáúájok”, annak ellenére, hogy fizetésüket abból a pénzből fedezi a megye, amihez a nemességnek semmi köze, hiszen nem fizet adót. Megoldásként azt javasolja, hogy minden nagyobb helység saját maga erejéből taníttasson egy helybéli bábát, így biztosítsák a mindig segítségre kész, szakszerű közreműködést. A másik ötlete az, hogy csak az lehessen lelkész, aki „a ’ bába mesterségről való Tudományt ” megtanulta, egy „ arra rendeltetendő Gymnasiomban”. 177 A Komáromi Tudós Társaság helybéli orvos-tagjai közül a legaktívabb munkatárs Zay Sámuel (1753-1812) volt. Életútja és tudományos szemléletének alakulása szempontjából meghatározóak voltak a debreceni kollégiumban eltöltött évek. Apja korai halála miatt a család nehéz anyagi körülmények között élt, ezért már a tanulóévek alatt kereset után kellett néznie, ekkor került a neves debreceni professzor, Sinai Miklós (1730-1808) gyermekei mellé házitanítónak, Sinai intellektuális hatása így kétszeresen - tanáraként és munkaadójaként a magánéletben is - bűvkörébe vonta.178 A protestáns lét nehézségeit is korán megtapasztalta, mivel 1778-ban öt hónapot büntetésben töltött a felvidéki Bars megye tömlöcé- ben, mert szuplikáción kapták. Mária Terézia 1759-es rendeletében ugyanis megtiltotta a protestáns iskolák diákjainak az iskola céljaira történő adománygyűjtést (a szuplikációt) csakúgy, mint a legációt, vagyis a vendégprédikátorként való tevékenységet. Zay debreceni tanulmányai befejeztével két évig tanárként dolgozott és harminc éves korában, 1783-ban, iratkozott be - az ekkor még Budán működő - orvosi karra, orvosdoktori oklevelét az 1788-89-es tanévben vette kézhez, már a kar Pestre helyezett székhelyén. Azokban az években — a tanulmányi reform alapján megalkotott aktuális tanrend szerint - nem volt kötelező a disszertáció készítése, Zaytó 1 sem maradt fenn ilyen doktoravató értekezés. Végzős évfolyamtársai közül a nyelvész és költőként is híressé vált Földi János (1755-1801) nevét és munkásságát őrizte meg a medicina története, valamint a Zala megye későbbi főorvosaként működő és Hévíz gyógyvizének ismertetését 1795-ben megíró Babotsay Józsefét. 179 Zay frissen szerzett orvosi diplomájával telepedett le egy időre Komáromban, ekkor kapcsolódott be a Komáromi Tudós Társaság és a Mindenes Gyűjtemény munkálataiba. Bár 1790-től az 1794-es év végéig Kecskemét város tisztiorvosaként dolgozott, írásai eközben is rendszeresen megjelentek a Mindenes Gyűjteményben, több esetben nevének feltüntetése nélkül. Közleményeivel bizonyította, hogy már ebben az időben is élénk érdeklődést tanúsított a közegészség és a lakosság egészségügyi felvilágosítása iránt.180 1794 végétől visszatért szülőföldjére, ahol - Tata székhellyel - a megye másod-főorvosi tisztjét látta el. Sikeres és közkedvelt gyakorló orvos volt, Decsy Sámuel orvosdoktor Bécsben kiadott Magyar Kurír-jában többször esett szó Zay sikeres gyógyításairól.181 182 Falusi orvos pap...182 című könyve már a tárgyidőszakunk utáni időben (1810) jelent meg, ezért csak jelzésszerűen hívjuk fel rá a figyelmet, mint Zay egészségnevelési tevékenységének összefoglalására, amely egyben a korszak felvilágosító kiadványainak egyik tipikusnak mondható műfaját - a medi178 HÁLA József - NÉMETH Tamás- TERBÓCS Attila: Zay Sámuel élete és munkássága. Földtani Közlöny, 1998,128, 629-646.p. 179 HŐGYES Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről, Bp., Athenaeum, 1896. 226.p. 18° VÉRTES László: Zay Sámuel egészségügyi felvilágosítóról. In: Egészségnevelés, 1990. 40,48-50.O. 181 KISS László: 250 éve született Zay Sámuel (1753-1812). In: Orvosi Hetilap, 2003,144,19,949-952.p. 182 ZAY Sámuel: Falusi orvos pap, vagy olly orvosi útmutatás, mellynél fogva leginkább a’ Falukon uralkodni szokott nyavalyák orvosoltatnak. Mellyet minden Valláson lévő Pap Uraknak, Seborvosoknak és értelmes Házigazdáknak készített a’ kiadó Z/AY/ S/ámuel/. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel, 1810. 160
