Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA példájaként mutatják be.1" Egy, a huszadik század elején készült, feldolgozás111 112 szentelt nagyobb figyelmet Windisch Magazinjának, azonban elsődlegesen az irodalomtörténet szempontjából érdekesnek talált közleményeivel foglalkozott, a természet- és orvostudományi témájúakat az is mellőzte, így az alábbi elemzést orvostörténeti szempontból elsődlegesnek tekinthetjük. Windisch 1781. december 21-én kelt híradásában indokolta meg, hogy mi ösztönzi egy új lap megindítására. Ebben az értesítésben kifejtette, hogy minden nemzetet az ismertség emel fel, és hazánkra éppen a külföld előtti - valós értékeket bemutató - közismertség hiánya jellemző. Felszólította a hazai tudós embereket, hogy ebben a feladatban vállaljanak részt és tegyék magukat és tudásukat hasznossá e tevékenységben.113 Windisch előzetes programja szerint Magyarország bemutatása „tágab- ban értelmezve” magába foglalja Dalmáciát, Hor- vát-Szlavóniát, Galíciát, Lodomériát is.114 Az elhatározásnak megfelelő volt a megvalósítás: kezdettől fogva a történelmi, földrajzi és természettudományi jellegű témák uralták a kiadványt. A szerkesztő a Bél által meghirdetett honismereti iskola egyik késői követőjeként öntötte formába programját. 1781-ben egyik Cornidesnek írott levelében fejtette ki ez irányú nézetét: "Az olvasó közönség legnagyobb része nem keres mást, csak útleírásokat, ... Külső országokról van már egy egész tömeg leírásunk. De ha zánkat nem ismerjük... ”115 1781 -ben, Pozsonyban, Anton Löwe nyomdájának munkáját dicsérve, jelent meg a beharangozott új folyóirat, cime: Ungrisches Magazin, oder Beyträge zur ungrischen Geschichte, Geographie, Naturwissenschaft ud der dahin einschlagenden Litteratur. Az első kötet bevezetőjének kezdő mondatában az 1776-ban beszüntetett - Kollár-Tersz- tyánszky-féle - Anzeigenre utal, mint a célkitűzéseit kiválóan teljesítő, követendő példára, amelynek hiányát azóta is érzik az olvasók. Az Anzeigen jól bevált - és a „felvilágosult Publikum” által megkedvelt - programját csak annyiban kívánja bővíteni, hogy az előzőekben felsorolt területekre is kiterjesztik a kutatásokat. A feldolgozandó témák közé tartozik továbbra is a régi korok emlékeinek, a nevezetes érmeknek és pénzeknek a bemutatása, hasonlóképpen az új találmányoknak és ritka természeti jelenségeknek az ismertetése, de helyet biztosítanak az új könyvek és közlemények recenzióinak is. Minden kötet tárgymutatóU itjj r i fi t i a ß a 3 i n, ebet © e i) t r á <j t 1 “ * utigrifácn ©ífdjicfjtt, ®(ograp(>tt, 9latur»ijTenfc(»aft brr t> a $ i n finftblagtnbf n Sittftűtut* £ r (t e r S a n t>. mit Unttá auíítmalctn ««pf.c* t t 8 b U t í, Mncon ííipr, i ; S i, Az Ungrisches Magazin első évfolyamának címlapja 111 KÓKAY György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei (1780-1795). Bp., Akadémiai K., 1970- 418.p. - A magyar sajtó története I. köt. 1705-1848. Szerk.: Kókay György. Bp., Akadémiai K., 1979. 192-193.p. 112 ZUBER Marianne: A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig. Bp., Pfeiffer, 1915. 44-54.p. 113 Zuber Marianne közlése szerint a kis nyomtatvány az Akadémiai Könyvtár kéziratgyűjteményében található, Comides Dániel levelezésében, az egyik levélhez csatolva. V.ö.: ZUBER: i.m. 45.p. 114 Lodoméria: 1772-ig Lengyelországhoz tartozott, Mária Terézia Lengyelország első felosztásakor - a magyar korona jogaira hivatkozva - visszavette, de Ausztriához csatolta. (A Galicia - Ukrajna által közrefogott kis területről van szó) 115 A magyar sajtó története... 192.p. 149
