Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA verduni születésű, a felvilágosodás korában jellegzetes, világpolgár értelmiségi életvitelű irodalmár, nyelvész, lapkiadó és tudományszervezővel. Paradis 1776-ban alapította meg Hessen-Homburgban Societé Patríotique nevű társaságát.102 103 „Az ember arra van teremtve, hogy társaságban éljen, a hasznos ember az egyetemes emberi társaság tagja, az egyetemes haza polgára" - adta utilitárius magyarázatát a társaság névválasztásának Paradis.103 A tudományos társaságok azonban csak oly mértékben hasznosak, amennyire ismertté teszik magukat - folytatta gondolatmenetét Paradies. A nyelvi különbségek, a földrajzi távolság, a levélváltás hosszadalmassága, a kapcsolatok hiányossága, a nemzetek közötti előítéletek az ismeretek áramlásának is gátat szabnak. Ezért akart egy olyan társulást alapítani Paradies, amely az egymástól távol működő társaságok közötti kapocs, összefogó és közvetítő közeg szerepét vállalja, segítséget nyújt, tanácsokkal szolgál annak érdekében, hogy minden ismeret és minden arra méltó egyén tudását nyilvánosságra hozza. A szervezeti felépítést is ennek érdekében tervezte meg (vezetőség, külső, belső, valamint levelező tagok, országonként egy megbízott /Commissionaire/, aki az összekötő szerepét látja el), kimondta továbbá, hogy amely városban vagy régióban 10-12 tag él, ott bizottságot alkothatnak, kéthavonta ülésezhetnek, saját vezetői és tagsági szervezetet hozhatnak létre. (Mint bizonyosságot nyert, Bessenyeiik is ilyen helyi commité-t hoztak létre) Az alapszabályokból nyilvánvaló vált az a szándék, hogy a Társaság gondoskodik a tagság írásainak publikálásáról, vagy a társulás saját - létrehozandó - közlönyében, vagy más, ismert időszaki kiadványban, célszerűnek tartva saját nyomda létesítését is. A tagok számára feldolgozásra javasolt témakörök: tudós társaságok története, kortárs tudósok életműve, intézmények története, természettudományos megfigyelések, a tagok lakóhelyének topográfiai jellegzetességei, megjelent közlemények és könyvek kritikai értékelése, tudományos tévedések helyreigazitá- sai, stb.104 A működési szabályzat megfogalmazása után Paradies nagy ütemben hozzálátott a további szervezéshez, érintkezésbe lépett több tudós társasággal,105 106 számos közismert kutatóval levélben vette fel a kapcsolatot, így például Linnévé 1, valamint a két nagyhírű orvossal, Albrecht von Hallerral és a bécsi Anton Freiherr von Störck-kel is, a magyarok közül Horányi Elekkel és Martinovics Ignáccal is gyakorta levelezett. A korabeli feljegyzések, levelek, majd az ezek nyomán összeállított későbbi leírások kissé kusza képet nyújtanak az időrendet illetően. A kérdés az, hogy vajon Paradies hatására alakult e meg a Hazajiúi Magyar Társaság, vagy a röviddel korábban létrejött társaságot bírta rá Paradies, hogy váljék a nemzetközi egyesülés tagjává? 106 Bessenyei minden bizonnyal hallott a Paradies-féle vállalkozásról, a budai pálos kolostorban tartott alakuló ülés 102 Nyomtatásban is megjelentette az alapszabályzatot Etablissement Loix et Status de la Societé Patriotique de Hesse-Homburg pour l’encouragement des connaisance et des moeurs avec approbation et sous Altesse Serenissime Monsegneur le Landgrave regnant. 1776. 103 NÉMEDI Lajos: Quelques remarques sur les processus de cristallisation de l’ideé d’un academie Hongrioise a l’époque des Lumiéres. In: Les Lumiéres en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale. Actes du Deuxieme Colloque de Mátrafiired 2-5 octobre 1972. Bp., Akadémiai K., 1975.73-79.p. 104 NÉMEDI Lajos: Hazafiúi Magyar Társaság (1779-1780). in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1978, 82, 3. 286-302.p. 105 Többek között bajorországi és svédországi társaságokkal. 106 SILAGI, Denis: Zur Geschichte der ersten Madjarischen Gelehrten Gesellschaft (1779). ln Südost-Forschungen. 1961. 204-224.p. - CSAPLÁR Benedek: A Horányi Elek tervezte „Hazafiúi Magyar Társaság”. Bp., 1899. - CSÁSZÁR Elemér: Bessenyei akadémiai törekvései. Bp., 1910. - CSÓKA J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei ... 52-54.p. - SZELESTEI N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések... 110-112.p. 147
