Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA ben. ”75 (Az említett személyek: Schärfei, Nagel, Hell Miksa, Makó Pál és Nicolas Joseph Jacquin). Az udvari tanulmányi bizottság ismételt sürgetésére csupán annyi volt a válasza: „Lesz erre még idő, nem fekszik annyira szívemen ”76 E terv elutasítása mögött Csóka - aki pedig minden szempontból a legpozitivabban értékelte Kollár munkásságát - Kollár „aknamunkáját” sejti. Avval indokolja, hogy Kollár saját - történészi szemléletére alapozott - tervének megvalósulását remélte, Hell természet- tudományokat előtérbe helyező akadémiájának tevékenységébe nem kapcsolódhatott volna be, ezért inkább negativ irányba befolyásolta az uralkodónőt. Sőt az exjezsuiták elleni megjegyzést is Kollárnak tulajdonítja, aki köztudottan feszült viszonyban volt a jezsuitákkal, mióta kilépett a rendből. AZ ANZEIGEN JELLEMZÉSE, ELEMZÉSE Az időszaki sajtó kialakulása Európa legtöbb országában többnyire már a 17. században megindult, majd a polgárság és az országok társadalmi viszonyainak fejlődésével párhuzamosan, annak függvényeként, bizonyos időbeli eltolódással jött létre A 18. századi abszolutisztikus államokhoz fűződik a folyóirat-irodalom első fénykora. A folyóiratok irodalmi és tudományos rovatai lehetővé tették a politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos olyan véleménynyilvánítások közzétételét is, amelyeket az igen erősen cenzúrázott hírlap- irodalom nem engedhetett meg. Ugyanakkor számos példa van arra vonatkozóan is, hogy az időszaki sajtó fóruma és támasza volt az állam és az uralkodó által szentesített művelődési és tudományos eszménynek, kiaknázva annak közvéleményt formáló hatását. Ausztriában és a Habsburg birodalom örökös tartományaiban meglehetősen későn kapott teret a folyóirat-irodalom. Bécs legéletképesebb, az abszolutizmusra jellemző hivatalos lapja az 1722-től megjelenő Wienerisches Diarium volt, amely eszmei példaképe lett az örökös tartományokban kiadott folyóiratoknak. Erős hatással volt Windisch Károly Gottlieb (1725-1793) pozsonyi megjelentetésü morális folyóirataira és a bemutatni kívánt Anzeigerne is. Az un. morális-folyóirat műfaj Angliából kiindulva hódította meg a kontinenst, német nyelvterületen Johann Christian Gottsched (1700-1766) és Christian Fürchtegott Gellert (1715-1769) munkássága nyomán lett népszerű. A teréziánus korszak reformoknak teret engedő szellemének megfeleltek e folyóiratok, amelyek józan racionalizmusokkal, moralizáló kifejezésmódjukkal, utilitarista tendenciáikkal, a felvilágosult neveléseszményt képviselve belesimultak ebbe a koncepcióba. Támogatást élveztek a tudományokat népszerűsítő, természettudományos, orvosi, honismertető, történelmi, gazdaságtani, mezőgazdasági írások csakúgy, mint a pedagógiai vagy a színvonalas szépirodalomra nevelő közlemények. Ez utóbbiak a polgárság minél szélesebb rétegeit akarták hozzászoktatni az olvasáshoz, önműveléshez. Az 1771-1775 közötti években a Windisch által Pozsonyban kiadott Presburgische Zeitung mellett az Anzeigen az egyetlen, a magyar olvasóközönség számára fontos folyóirat. Német nyelvűsége ellenére a hazai időszaki sajtó egyik jelentős kezdeményezéseképpen értékelhetjük. Bár kezdetben még összbirodalmi keretek között gondolkodott, később egyre inkább a magyarországi témák felé fordulás jellemezte. Ennek okát egyesek nem csak a hazafias érzülettel magyarázták, de úgy vélték, hogy a röviddel korábban megindult bécsi Realzeitung sokban konkurenciát jelentett. 75 76 NIEDERHAUSER Emil: Mária Terézia. Bp., Pannónia, 2000. 81.p. u.o. 139
