Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA művelés, idegen nyelvű művek fordítása magyarra, szótár és grammatika megírásának elgondolásával. Ennek a szakosztálynak lett volna elsődleges feladata a nép nevelése (világnézet, életmód, ízlésnevelés, hétköznapi ügyintézés, levelezés helyes formája, ékesszólás). Székhelyül Pozsonyt javasolta a szerző, mert ott találhatók a működést támogató háttérintézmények, ezen túlmenően pedig a lakosság összetétele több szempontból is kedvező egy tudományos társaság befogadására (iskolázottság szintje, „egészséges” vallási megoszlás stb.). A tervezet megalkotója sok segítséget remélt a külföldön iskolázott protestáns tudósoktól. Hasonlóan a Kollár-féle korábbi elgondoláshoz, nem akart rendszeresen ülésező szervezetet, a kötetlenebb írásbeli érintkezést tartotta megvalósíthatónak. A működéshez szükséges anyagiakat néhány - a nagyszombati egyetem fennhatósága alá rendelt — bencés apátság birtokjövedelméből kívánta biztosítani. Az egész létesítendő intézmény fontosságát a nemzetnevelés szempontjából való hasznosságban jelölte meg. (Az állampolgárok kötelessége az állam fennmaradása és erősítése érdekében munkálkodni, együttműködve az uralkodóval, erre azonban fel kell készíteni a lakosságot, amely - az oktatás hiányosságai miatt - erre nem képes!) Az Academia Augusta elgondolása és megalkotójának kiléte körül komoly szakirodalmi vita bontakozott ki az idők folyamán, de a szerző személyére vonatkozó egyértelmű, cáfolhatatlan bizonyítékot senki sem tudott előhozni. Toldy Ferenc, Marczali Henrik, Fináczy Ernő, Csóka Lajos, Kosáry Domokos, Kókay György, Szelestei N. László stb. taglalták a plánumot.70 Két személy közül kellene kiválasztani a szerzőt: Kollárt vagy Tersztyánszkyt. Ismerve életútjukat, összekapcsolódó munkásságukat és személyes kapcsolatukat valóban nehéz a döntés, sőt - talán megkockáztathatjuk azt a megjegyzést - felesleges is a további nyomozás, hogy megállapítsuk melyikük elképzelését tükrözi jobban az írás. Legvalószínűbbnek talán a közös munka látszik, mint annyi más, ez időben létrehozott nagyobb alkotásnál (pl. Ratio Educationis, Generale Normativum stb.) is. Még a stílusjegyek és a kézírás azonosítása sem visz csalhatatlan eredményhez, hiszen említettük korábban, hogy Kollár legszemélyesebb ügyeinek iratait is sok esetben Tersztyánszky kézírásával adta be. A kortársi munkák sem nyújtanak segítséget, ugyanis Horányi Elek (1736-1809) az egyetlen, aki Memoria Hungarorum ...c. munkájában71 Tersztyánszkynak tulajdonítja az iratot. Wallaszky Pál (1742-1824) Conspectus...ának 1785-ös első kiadásában meg sem említi Tersztyánszkyt, sem a társaságalapítási szándékot, sem a folyóiratot, csak a könyv második kiadásában - 1808-ban vette át Horányi adatait.72 A tervezet szerzője közvetlenül az uralkodóhoz terjesztette fel az iratot, aki - a javas- lattevő nevének elhallgatásával - az államtanácshoz utalta át véleményezésre. Az államtanács 1771. márc. 6-12-ig tárgyalta a témát, míg elutasító válasza megszületett. Az indoklás legfontosabb pontjai röviden: - van Bécsben több olyan oktatási intézmény, ahol a magyar ifjak is tanulhatnak, tudományos akadémiája pedig még Bécsnek sincs. Most szervezték át a nagyszombati egyetemet, képezzék ott magukat a magyarok, egy tudományos akadémiának egyébként sem az ifjak oktatása a feladata. A bizottság több tagja óvta attól Mária Teréziát, 70 CSÓKA J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. In: A Pannonhalmi Főapátsági Főiakola 1941/42-i Évkönyve. l-59.p. - FINÁCZ Ernő: Adalék egy magyarországi tudós társaságnak 1770.évi tervezetéhez. Századok, 1904, 38, 369-372.p. - TOLDY Ferenc: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. In: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. VII.köt. 354-394.p. - KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., Akadémai K., 1996. 292-297., 537-538.p. - SZELESTEI N. László: Irodalom és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon. Bp., OSZK, 1989. 88-100..p. 71 HORÁNYI Alexius: Memoria Hungarorum et Provincialium.. Tom 3. Posonii, Loew, 396-398.p. 72 WALLASZKY Paulus: Conspectus reipublicae litterariae in Hungária. Budáé, typ.Univ. Reg. 1808. 404.p. 137
