Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA ben Magyarországon még nem volt meg a talaj arra nézve, hogy tudóstársaság jöhessen létre... ” 10 A vállalkozás kudarcát - semmi kétség nem férhet hozzá - az anyagiak hiánya idézte elő, pedig Fischer minden lehetségest megtett az ügy érdekében. Az 1730 augusztusában megfogalmazott felhívását a lipcsei és frankfurti könyvvásárra utazó kereskedők segítségével terjesztette. Három országban, Németországban, Svájcban és Olaszországban indult meg az előfizetők toborzása. Az Academia Naturae Curiosorum tagjai sok mindenben Fischer segítségére voltak, a nürnbergi Commercium litterarium rokonszenvvel írt a tervről, több nürnbergi barátja pedig anyagi támogatását és a külföldi levelezés lebonyolításában való részvételét ajánlotta fel. Fontos lett volna, ha - német mintára - talált volna egy olyan német könyvkereskedőt, aki vállalja a kiadást, beleértve a nyomtatás és a képek költségeit. Ennek érdekében az Epistola ...utolsó oldalán felhívással fordult a német könyvkereskedőkhöz, amelyben leírta, hogy Magyarországon milyen kevés könyv jelenik meg, a „magános” ember munkája - nyomda és kiadó hiányában — a „moly martaléka” lesz.11 A megfelelő támogatás azonban elmaradt. XI./2 Bél Mátyás tudományszervezői tevékenysége, próbálkozásai társaság létrehozására Bél Mátyást (1684-1749) kutatói és tudományszervezői munkássága, történetírói műfajt teremtő tevékenysége a 18. század első felének legfontosabb egyéniségei közé emelte. Hallei tanulmányai után hazatérve szinte észrevétlenül vált a magukat - anyanyelvtől és nyelvhasználattól függetlenül - hungarusnak valló értelmiségiek egyik meghatározó, központi egyéniségévé. Ebben a körben nyomon követhető volt a törekvés az ország megismerésére, figyelembe véve azt a tényt, hogy az elnyomás alól visszafoglalt területeket múltjukkal, jelenükkel egyetemben felmérjék, bemutassák, ismertessék. A megismerés elsődleges célja az ország gazdasági, természeti és szellemi erőforrásainak feltárása, valamint a figyelem ráirányítása a tudomány segítségével a megoldandó problémákra. Nem tagadható a hasznosság elvének figyelembe vétele sem, hogy az országban találják meg azokat a természeti kincseket és egyéb erőforrásokat, amelyeket eddig külföldről szereztek be drága pénzért. Természetesen szándékukban állt mindezt a külfölddel is megismertetni, mindenek előtt a tájékozatlan, lenéző nézetek eloszlatása érdekében. Ennek a nagyszabású ország-ismertető munkának a megtervezése és irányítása volt Bél egyik legnagyobb vállalkozása.12 A tervezet első vázlatát még 1718-ban vetette papírra.13 Magánleveleiben és feljegyzéseiben már ekkor egyre türelmetlenebbül beszélt arról, hogy szükséges lenne egy társaság, amely a mindenféle szakterületen kutatókat összefogja. Lehetővé kell tenni, hogy a tudósok hozzáférjenek a szükséges levéltári forrásokhoz, a kutatómunkára alkalmasakat pedig anyagilag támogatni kell, hogy nyugodtan tudják feladatukat végezni - fogalmazta meg Bél. 1718-ban a lipcsei Postzeitungban, barátjának címzett nyílt levélben ismételten kifejtette, 10 PEISSNER Ignácz: Budapest a XVIII. században. Budapest, Singer és Wolfner, 1900. 91-92.p. 11 SCHULTHEISZ: i..m. 130.p. 12 KOSÁRY Domokos: Bél Mátyás helye a művelődés történetében. In: KOSÁRY: A történelem veszedelmei. Budapest, Magvető K., 1987. 63-86.p. 13 Epistola Matthiae Belii adamicum Lipsiensemde adfecto opere suo de Hungáriáé etc. 1718. Nov. 3. - leközölte a Történelmi Tár, 1882, 590-592.p.
