Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
X. A kultúra közvetítői és művelői: az értelmiség a XVIII. század magyar társadalmában
X. A KULTÚRA KÖZVETÍTŐI ÉS MŰVELŐI: AZ ÉRTELMISÉG működés alapja, helyettesítve az üléseket, lehetővé téve az ország legtávolabbi részein lakó tagok érintkezését. Végezetül ejtsünk szót arról a szakirodalmi polémiáról is, amely szerint a 18. századi kulturális élet alakulására mindenképpen rányomta bélyegét a résztvevők, irányítók, hangadók származási sokszínűsége, kihangsúlyozva, hogy nehéz határvonalat húzni a kulturális elit és az elhivatott értelmiségi réteg között. Valóban nem könnyű meghatározni, hogy az egyetemet végzett, főnemesi származású Niczky Kristóf (1725-1787) gróf, vagy Festetich Pál (1722-1787) gróf értelmiségi volt e, vagy „csak” tanult hivatalnok. Ezzel szemben egyértelmű a válasz mondjuk Bél Mátyás, Benczúr József, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, vagy az orvosok közül kiragadott példaként Weszprémi István, Gyarmathy Sámuel és a többiek jellemzésekor.7Hozzáfüzhetjük még, hogy az értelmiségi réteg hímevet szerzettjelentősebb képviselői szinte mind polihisztorok voltak, nem csupán azért, mert a tudományok differenciálódása még nem vált valóra, de a képzés jellege, a tananyag sokoldalúsága okán is. Ezt a gondolati kitérőt azért tettük, hogy még erőteljesebben rávilágítsunk annak a valóban kis létszámú tudós körnek a törekvéseire, amelynek orvos tagjai is - gyógyító, oktató, kutató és szakirodalmi tevékenységük mellett - következetesen és a kudarcokkal sem törődve, erőfeszítéseket tettek a hazai tudományos társaságok megalakítása és munkájának megszervezése, végső célként a magyar tudomány fejlesztése érdekében. 7 KOSÁRY Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp., Háttér K., 1990. 104-108.p.
