Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
VII. A bábák oktatása
VII. A BÁBÁK OKTATÁSA nyújtott reformtervezete 1791-ből, amely két évvel később nyomtatásban is megjelent.28 Lángénak alkalma volt megismerni a környék bábasággal kapcsolatos viszonyait, következtetései lehangolóak voltak, ahogyan a tanulatlan, babonás, tudatlanságukat nagyképűséggel és nem egyszer durvasággal leplező bábákat bemutatta. Tapasztalata szerint nem egy esetben az orvos és a sebész megkerülésével neveztek ki hivatalos bábát, a lakosság sem volt velük megelégedve, ezért leggyakrabban a „nem hivatalos” bábát hívták a szülésekhez. Tagadhatatlan, hogy a fizetésük kevés, ezért Lange szerint csak olyan megy bábának, aki másképp nem tud megélni. A tervezet főbb pontjai: - Csak az nevezhető ki bábának, aki a megfelelő tanfolyamot elvégezte, amelynek időtartama 6 hét legyen. A tanfolyam befejeztével vizsgát tegyen le és erről hivatalos bizonyítványt kapjon. - A falu pénzéből rendeljék meg a bába-tankönyvet, ebből következik, hogy csak az ími-olvasni tudó asszonyok lehessenek bábák. - A gyakorlati oktatás során a szülésben elhaltak boncolására hivják meg a bábákat és megfelelő magyarázattal hívják fel figyelmüket a problémás kérdésekre. - Nagyobb településeken nem elegendő egy képzett bába alkalmazása. Wolff András nagyszebeni orvos ugyanabban az évben hasonló megfigyeléseit és gondolatait vetette papírra.29 A magyarországi bábakérdés javításának érdekében komoly erőfeszítéseket tettek az orvosok a bábák számára kiadott - kezdetben külföldi szerző idegen nyelven megjelent müveinek lefordításával, majd később saját tapasztalataik alapján megírt - bábatankönyveik kézbe adásával. Mindezek ismertetésére a későbbiekben térünk vissza. A jozefini időszak egészségügyi rendelkezései közül - bár nem közvetlenül Magyar- országot érintette - az 1785. január 25-én kibocsátottat kell megemlíteni, amelynek értelmében a bécsi orvosi fakultáson oktatott bába- és szülésznövendékek a vizsga gyakorlati részét a Szent Márk Kórházban, egy szülő nő ágyánál tegyék le. A vidék bábaellátására vonatkozóan elrendelték, hogy a szakképzett bábát nélkülöző helyiségekbe egy Bécsben frissen oklevelezettet küldjenek. Engedélyt adott arra is, hogy a falusi bábák az elméletet a városi sebésztől sajátítsák el, gyakorlatra az 1784-ben létrehozott bécsi Gebärhausba menjenek, majd a bécsi orvosi karon tegyék le a kötelező vizsgát. Az új szülőotthon jelentősége - természetesen - nem csupán az oktatásban mutatkozott meg, de a leányanyák anonim befogadásával a törvénytelennek születő csecsemők életbemaradási esélyeit is növelte. 28 LANGE M.: Plan zur Verbesserung der Hebammen-Anstalten im Burzenlandischen Distrikte. In: Siebenbürgische Quartalschrifl, 1793. 144-148.p. 29 WOLFF, A.:Über einige erhebliche Hindernisse der Gesundheit in Siebenbürgen un. bes. im Hermannstädter Bezirk. Siebenbürgische Quartalschrifl, 1793. 208-210.p.
