A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. Promóciós könyvek III. (Budapest, 2006)
Bevezető
ennek megfelelően spártai körülmények jellemezték." A segélyszervezetekhez sorolható az OMDA, az Országos Magyar Diáknyomorenyhítő Akció, ami ugyancsak foglalkozott ingyen, de legalábbis kedvezményes étkeztetéssel. Emellett a dualizmus óta működtek az egyes karokon segélyszervezetek. E sokszínű paletta ellenére elmondható, hogy a vidéki egyetemeken általában mégis jobb volt a diákok szociális ellátása. A trianoni békefeltételek szigorú megszorításai miatt Magyarország csak igen korlátozott fegyveres erőt tarhatott fenn. Ez a rendelkezés hazánk kiszolgáltatottságát volt hivatva fenntartani, ugyanakkor - még e gazdaságilag erősen megnyomorított helyzetben is - költségvetési forrásokat szabadított fel más célokra. Korántsem volt azonban magától értetődő, hogy e források a kultúra és az oktatás fejlesztésére legyenek fordítva. Ehhez gr. Klebelsberg Kuno, ahogy bizalmasan nevezték, „a gróf’ kivételes tehetségére és befolyására volt szükség, aki 1922 és 1931 között állt a kultusztárca élén. A budapesti tudományegyetem bizonyos joggal érezhette magát mostohagyereknek ebben az időszakban, hiszen a nagyon is koncepciózus Klebelsberg érthető módon az éppen akkor megtelepülő és kiépülő vidéki egyetemek fejlesztését támogatta. Bizonyos politikai megfontolások is Budapest „mellőzésére" késztették a kormányzatot. A forradalmak során „vörös rongyokba” öltözött főváros „szellemi proletariátusának" kikapcsolása mellett a kulturális decentralizáció szempontja is szerepet játszott. Klebelsberg joggal vélte úgy, hogy tudományos verseny is csak több tudományos központ között alakulhat ki, nem beszélve a vidéken kiépülő klinikák szerepéről a térség egészségügyi ellátásában.* 7 A mindig távlatokba tekintő miniszter az adott régió tudományos kutatását és tervszerű fejlesztését is célul tűzte a vidéki egyetemek elé. De említhetnénk a területvesztés következtében fellépő súlyos aránytalanságot is. Budapest egy eredetileg háromszor akkora ország központjaként fejlődött naggyá, így az összeszűkült trianoni határok közt már akkor vízfejnek tűnhetett, pedig a maihoz képest még lényegesen kisebb területen feküdt. Mindezek együtt a vidéki városok fejlesztését indokolták. Külön csapás volt a budapesti Orvoskar befolyására nézve a VKM államtitkárának, Tóth Lajosnak 1926 végi halála, aki hosszú pályafutása során mindig készséges és hatékony támogatója volt az itteni törekvéseknek, és aki annak idején az új klinikai telepek kiépítésében is kulcsszerepet játszott. Az 1929-es gazdasági válság restrikciós lépésekre kényszerítette a kormányzatot. 1929/30. tanévhez viszonyítva 1934/35-re 35,6%-kal csökkentek a felsőoktatási intézmények költség- vetési előirányzatai." 1931 szeptemberétől másfél év leforgása alatt az oktatók és az egyéb személyzet fizetését négy alkalommal is csökkentették. Emellett leépítettek bizonyos tanszékeket és ezzel természetesen oktatókat is elbocsátottak. 1929/30-tól 1934/35-ig a dologi költségek 30,7%-os, az átmeneti költségek csaknem 70%-os lefaragására került sor. Az elhunyt Klebelsberg helyét átvevő Karafiáth Jenő 1932 szeptemberében arról értesítette a kart, hogy az 1929. évihez képest 2 millió pengővel csökkenti ellátmányát, amelyhez járult még a tanári és segédszemélyzet apasztása is. A tanszékek számát 30-ról 23-ra kellett redukálni. A leépítéseket a kar minden tiltakozása és érvelése ellenére végrehajtották. Ezt ahol lehetett, igyekeztek összekapcsolni az éppen esedékes nyugdíjazásokkal. így tették ezt a Fülészeti Tanszék esetében, kihasználva tanára, Krepuska Géza nyugalomba vonulását. A tanszék voltaképpen Krepuska Szent Rókus Kórházi osztályát jelentette. A tanszék eddigi szervezeti keretei és ellátmánya megszűntek, feladatait a Gégészeti Tanszék vette át. E szűkös években két esemény hozott némi fényt a kar, illetve az egyetem életébe. Az egyik a hosszan elhúzódó hágai birtokper számunkra kedvező lezárása 1933-ban, melynek " A szervezetek jó áttekintését adja Magyary Zoltán 1929-ben, a VKM számára készült Emlékiratában. Idézi Pölöskei Ferenc: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány- egyetem 1919-1944. in: Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-2002. (szerk.: Szögi László) Bp. 2003. 291. old. 7 Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémiai, Bp. 1999. 46. old. " Uo. 58. old. 7
