A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. Promóciós könyvek III. (Budapest, 2006)
Bevezető
BEVEZETÉS Forráskiadványi sorozatunk második kötetét tartja kezében az olvasó. Mikor 1996-ban nekiláttunk levéltárunk egyetlen, sértetlenül fennmaradt iratsorozatának, a végzettek jegyzékének közreadásához, úgy gondoltuk, hogy egyszerűbb és hasznosabb, ha az időben visszafelé haladva kezdjük meg a feldolgozást, hiszen a hozzánk közelebbi korszakok nagyobb közérdeklődésre számíthatnak. Így előszóra sorozat negyedik kötetét, az 1951-1969 között végzettek névsorait adtuk közre, míg a most következő lépésben az 1921-1951 között végzetteké kerül sorra. Vagyis a Pázmány Péter nevének felvételétől az orvostudományi karok önállósításáig terjedő időszak. Hazánk történelmének különösen nehéz, traumákkal terhelt időszaka ez. Kezdetén a vesztes világháborúval, a Kommünnel és Trianonnal, mely utóbbi az egész két háború közötti korszakot, sőt nem kis mértékben az az utánit is meghatározza. A forradalmak után igen zavaros kül- és belpolitikai viszonyok jellemezték az országot. A csehszlovák és román csapatok bevonulásakor elmenekült pozsonyi és kolozsvári egyetemek rövid időre a fővárosban szálltak meg, mielőtt Pécs és Szeged befogadta volna őket.' Gondoskodni kellett elszállásolásukról, illetve működésük beindításáról, ami normális körülmények között is igen összetett feladat. Amíg mindez valahogy elrendeződött, hallgatóik igyekeztek a budapesti egyetemre iratkozni. Az elcsatolt területekről kisebb népvándorlás indult a maradék „csonka Magyarország”, elsősorban Budapest felé. Főként az állami szolgálatban álló értelmiség (köztisztviselők, orvosok, tanárok stb.) kényszerült elvándorlásra, részben mert hivatása nyelvhez kötött, részben mert az újonnan berendezkedő idegen államtól aligha remélhetett alkalmazást. Az orvosi szakma területén mutatkozott a legnagyobb túlkínálat, főleg Budapesten, így a kenyérharc itt különösen éles formákat öltött. Ez is egyik előidézője volt az 1920:XXV. törvény, közkeletűbben a „numerus clausus” megszületésének, melynek kezdeményezése épp a budapesti Orvoskarról indult ki. Általában szokás ezt erős leegyszerűsítéssel kizárólag a zsidóság elleni lépésnek te kinteni, jóllehet emellett más motívumok is kitapinthatok. így a forradalmak szomorú tapasztalatai után meg akarták szűrni az egyetemre lépőket, és gátat vetni „a szellemi proletariátus” kialakulásának. Nagy kényszerítő erő volt a háború után leszerelő és tanulmányaikat folytatni kívánó hallgatók tömeges megjelenése az egyetemeken, ami szintén a felvehetők számának korlátozását kívánta. Ebből eredeztethető az a törekvés is, hogy megpróbálják távol tartani a nőket, akik a háború alatt a korábbinál jóval nagyobb arányban léptek az őket azelőtt is idegenkedéssel fogadó Orvoskarra. Ez utóbbi, nőkkel kapcsolatos orvoskari kezdeményezéseket azonban a vallás és közoktatásügyi miniszter visszautasította. A női hallgatók kérdésében az 1922 közepén hivatalba lépő gróf Klebelsberg Kuno miniszter és a kar között később is súlyos nézeteltérések voltak. 1921. június 7-én került sor az egyetem nevének megváltoztatására, amikor az intézmény felvette alapítója, Pázmány Péter esztergomi érsek nevét, ezzel is hangsúlyozva az egyetem katolikus kötődését. Így az 1921/22. tanévtől az intézmény hivatalosan Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem elnevezéssel működött tovább. A forradalmi időszak után, többnyire hadviselt egyetemi hallgatókból szerveződött meg az egyetemi zászlóalj, mely a berendezkedő ellenforradalmi rendszert igyekezett karhatalomként támogatni. Az alakulat fontos szerepet játszott IV. Károly király második, ezúttal fegyveres visszatérési kísérletének meghiúsításában, egyben Horthy hatalmának megszilárdításában. 1 1 Az 1921: XX V. te. rendelkezett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre történő elhelyezéséről. A kérdésről bővebben ír Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez. In: Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből. Bp. 1995. 123-161. old. 5
