A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)
I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben
32 szolgálata alatt az erdőgazdaság körében látott és végzett, önállóan kidolgozott, sajátkezűleg írt leírást mutat be. A szakleírást a jelöltnek elöljáró tisztviselője a következő záradékkal látja el: „Igazolom, hogy ezen szakleírást N. N. úr (folyamodó neve kiirandó) készítette és hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek“. (65. §.) Állam vizsgálat évenként kétszer: tavasszal és ősszel tartatik Budapesten, a földmívelésügyi miniszter által kitűzött helyen és időben. Az államvizsgálat ideje a „Budapesti Közlönyében, a „Földmívelési Értesítő“-ben és az Országos Erdészeti Egyesület szakközlönyében, az „Erdészeti Lapok“-ban közhírré tétetik. Az állam vizsgálatot letenni szándékozók tartoznak a jelen szabályzat (64. S-а) értelmében felszerelt és szabály- szerű bélyeggel ellátott folyamodványukat a tavaszi államvizsgálathoz legkésőbben február hó, az őszihez pedig augusztus hó végéig a vizsgáló bizottság elnökéhez bérmentve beküldeni. (66. §.) A vizsgáló bizottság elnöke a folyamodványokkal beterjesztett leckekönyveket (index) és egyéb vizsgálati bizonyítványokat a törzskönyvi adatokkal való összehasonlítás végett a selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskolának küldi meg s azokat visszaérkezés után a folyamodványokkal és egyéb okiratokkal együtt véleménye kíséretében a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel. (67. §.) Államvizsgálati díj fejében 5(3 (ötven) К fizetendő, melyet a jelölt, közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt, a földmívelésügyi miniszter által e célból kiküldött számvevőségi tisztviselő kezéhez lefizetni tartozik. Azon jelöltnek, ki vagyontalanságát hitelt érdemlően igazolja, a vizsgálati díj részben vagy egészben kivételesen elengedtetik, ami az államvizsgálathoz való bocsátásért benyújtott folyamodványban egyidejűleg kérhető. (68. §.) Az államvizsgálat szóbeli és írásbeli részből áll s az erdészeti tudományok következő ágazataira terjed ki: a) erdészeti növénytan, növénykórtan, talajtan és éghajlattan; h) erdőművelés, erdővédelem, erdőhasználat- és erdészeti iparműtan; c) erdőbecslés, erdőérték-és nyereségszámítás és
