A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)

I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben

138

vítése. Forgatás általános helyzetű tengely körül; a leforgatás alkalmazása; planimetriai feladatok megfejtése, ha a szerkesztés adatai nem feküsznek a projectiósíkban.

Ábrázolás egy síkon. A pontra, egyenesre és a síkra vonatkozó feladatok megfejtése egy projectiósikon. — A háromoldalú szöglet.

A polyederekről általában: határlapjaik megvilágításának erőssége. A gúla ábrázolása meghatározó részekből; síkmetszete. Síkbeli és térbeli collineatió; hasonlóság. A csonka gúla hálózata. Egyenesnek döféspontjai a gúlával. A gúla belsejébe, valamint más gúlára vetett árnyék. A gúlák kölcsönös átmetszése. — A hasáb ábrázolása meghatározó részekből. Antiparallel metszetek. A derékmetszet fölhasználása a ferde hasáb hálózatának szerkesztésére. Síkbeli és térbeli affinitás. összeillőség. Egyenesnek döféspontjai hasábbal. Hasáboknak egymásra vetett árnyéka. Hasábok kölcsönös átmetszése.

A görbe vonalakról általában: ív. húr, metsző, érintő. Egynemű görbültség. maximum és minimum: nem egynemű gör- bültség, a különös pontok. Zárt és nyilt görbék: az asymptota. Átmérő, társátmérők: középpont. Érintőkor s görbületi kör. A törvényszerű vonal rendje, degenerálás. Hasonló s összeillő görbék. Evolvens és evoluta. Egyenlőközű görbék. A másodrendű görbék tengelyeinek s gyújtópontjainak fölkeresése adatokból. A cicloisok s a körevolvens. — A görbe lapokról általában. A lap síkmetszete; Meusnier tétele a metszet görbültségéről. A lapok legfontosabb családjai: az egyenes vonalú (kifejthető s torz-) lapok, a forgáslapok. A másodrendű lapok; fontosabb tételek a másodrendű lapokról. A másodrendű kúp s henger ábrázolása adatokból: érintő síkjok, síkmetszetük; Dandelin tétele. Egyenesnek döféspontjai kúppal s hengerrel. A kúpnak s hengernek egymásra vetett árnyéka. A kúpok s hengerek kölcsönös metszete. A gömb ábrázolása adatokból, a gömb érintő síkja. Egyenesnek metszete a gömbbel. A gömb ön- és vetett árnyéka; metszete az eddig tárgyalt lapokkal s polyederekkel. A forgásellipsoid, -hyperboloid és -paraboloid érintősíkja; metszetök síkkal s egyenessel. Ábrázolásuk adatokból: ön- és vetett árnyékuk. Az eddig tárgyalt lapok kölcsönös metszete, egymásra vetett árnyékuk. Az általános