A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)

I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben

125

rek, előtöltő, gyujtótűs, gyujtószeges, ütőszeges lebillenő csövű puskák; egytöltésű, ismétlő és önműködő állócsöves puskák, különleges lövőszerek; a puskaszer gondozása és kezelése, a puska kipróbálása (belövése), a szálíegyverek és egyéb vadászszerelvények. Vadászebek: fajtáik, tenyésztésük, élelmezésük, ápolásuk, idomításuk; egyéb vadászati állatok. Vadászás eljárása. A vadászás ideje, a lövés mestersége; a vad jelenlétének megállapítása. Vadászati módok: keresés, cser- készés, nyomászás; les, hívás, dög és bagoly mellett való lövés; portyázás, szembehajtások, pásztázó- és köröző hajtások, állatokkal való hajtások; űző, elfogó vadászatok, hajszák^ sólymászás. A vad megsebesülésének jelei, a sebzett vad követése és kivégzése, az elejtett vad összegyűjtése és kizsigerelése.

VIII. A vad szállítása és eltartása: élő vadé, tojásé, elejtett vadé.

D) Vadgazdasági feldolgozástan.

IX. A vadtermékek feldolgozása: a bőr és fejdísz kezelése, a vad feldarabolása.

E) Vadgazdasági üzemtan.

X. A vadgazdaság berendezése stb. A vadterület illetőleg vadászterület berendezése, az üzem szabályozása (üzem- terv) és vezetése.

Gyakorlat. Az előadásoknak gyakorlati kiegészítésére bemutatva lesznek rajzok, minták a gyűjteményben és az erdőben. Kidolgozás alá kerülnek rajzolásos és számolásos példák és feladatok. A főiskola tanulmányi célra szolgáló vadászterületén tartatnak hajtóvadászatok, cserkészések és szalonkalesek.

4. Erdőműveléstam tanszék.

1. Erdészeti állattan. Vadas Jenő miniszteri tanácsos, rendes tanár. — Téli félév, heti 3 óra előadás és 2 óra gyakorlat. Az erdőmérnöki szakosztály számára.

I. Általános állattan. 1. Általános elvek. 2. Az állati test elemei. Az állati sejt. A sejtek alakja és tartozékai. 3. A szövetekről. A vér. Hámszövetek. Mirigyszövetek. Sejtközi állománnyal bíró szövetek. Az izomszövet. Az idegszövet. A hajszáledények szövete. 4. A szervek és azok működése. A