A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)
I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben
114 és állatélet legfontosabb functiója: a növények által termelt anyag oxydációja (hőtermelés). A növény termőhelyei: a földkéreg felső része és a légkör. Az organikus anyag keletkezésének feltételei; a termőhely kellékei. A termőhely két részre oszlik: a földkéreg, a légkör. A földkéreg geológiai alkotása, szerkezete, geológiai korszakok, vulkanikus, neptunikus kőzetek. A talajok keletkezése: elmállás, az elmállási üzikai és chemiai tényezők (kísérletek); denudatió, a málladékok közti hézagmennyiség; a málladékfelületek. A málladékfelületekkel kapcsolatos molekuláris erők: adhézio, kohézió; A talaj általános tulajdonságai, szerkezete, hézagrendszere (porozitás), hajcsöves tüneményei. A talaj szine, mélysége. A talaj organikus eredetű, anyagai: a talaj, mikroszkopikus gombái; humuszképződés oxygén jelenlétében, oxygén korlátolt mennyisége mellett; a humuszképződés végleges terményei. A talaj és a hő: hőforrások; a sugarak felmelegítő hatása; felmelegedés a szélesség és hosszúság szerint; a magasság befolyása a felmelegedésre; miként változik a felmelegedés a fekvéssel (expositio), a hajlásszöggel, a talaj felett levő élő és élettelen testek méreteivel, a talajok fajhője, a nedves és száraz talajok felmelegedése. A talajok lehűlése; kisugárzás, emissio, vezetés által, hideg csapadékok hűtő hatása, a párolgás. A talajok és a víz; a talajvíz eredete és forrásai; a csapadék chemiai össszetétele, mennyisége és elosztása; a talajvíz mozgási tüneményei; a talajok vízfelszívó képessége; a talajok vízvesztesége; a párolgás, a mélységbe való leszivárgás által. A talajok és légnemek; a talajlevegő analitikai összetétele; a talajok légvezető képessége; a talajok szellőződése; a talajok gázabszorpcziói képessége (száraz és nedves talajok). A talajok chemiai tulajdonságai. A) Szervetlen anyagok. iA növények által felvehető, a chemiai elmállás folytán feltárt anyagok (sók); a fel nem tárt anyagok (ásványok, kőzetek), a feltárt anyagok normális mennyisége.
