A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1917 (10750)
I. Fejezet. A főiskola szervezete a jelenben
94 Részletes mérés: a háromszögelési pontokhoz való csatlakozásokkal Területszámítás: egyes kisebb területidomok és több kisebb részből álló kiterjedtebb idomok területszámítása. Egyes kisebb idomok területszámítása: mértani utón. vagyis háromszögekre, trapézekre való bontással, az Alder- féle cimbalommal, négyzetes hálóval és háromszöggé való átalakítással, mechnikai utón planimeterekkel. A számítás ellenőrzése. Kiterjedtebb területidomok nagyságának kiszámítása és a számítás ellenőrzése. Területosztás: háromszög, trapéz területosztása: szabálytalan. de egy minőségű "és különböző minőségű területek osztása. Terület le- vagy kihasítása. Határvonalkiegyenesítése. A térkép kiállítása, kidolgozása, a művelési ágak, vizek, utak, határok, épületek, mérési- és határpontok, az E—D. irány kitüntetésével. A térkép sokszorosítása: ugyanabban a léptékben áttetsző papirossal vagy másoló vászonnal, átvetítéssel. átszúrással, íénymásolással; ugyanabban vagy más léptékben: négyzetes hálóval, egy segédponton át vett átlókkal és a pantográffal. A függőleges síkban megoldandó mérési feladatok vagy magasságmérés: közvetlen és közvetett magasságmérés. Közvetlen magasságmérés: egy függélyesbe eső két pont kölcsönös magassági fekvésének megmérése, mint például torony, épület, fa magasságának, kút, akna mélységének megmérése, és nem egy függélyesbe eső pontok magassági fekvésének megmérése vagy szintmérés libellás léccel és szintező műszerrel, az utóbbit az egyik pont fölött: végpontban, vagy a két pont között: központban állítva föl. Szintmérés feladatai: hossz- és keresztszelvények fölvétele, 2 — 2 pontot összekötő egyenes hajlásának szögértékben és százalékokban való meghatározása, egyenlő magasságú pontok kijelölése egy vízszintes síkban és a talaj föl- szinén (isohipszák kijelölése), adott hajlású vonal fölkeresése, adott hajlású vonal kitűzése, adott hajlású sík kitűzése és