A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanulmányrendje és rendszabályai, 1916
30 Az a szigorló, ki az államvizsgálatot nem állotta ki, a vizsgálati díj visszaszolgáltatására igényt nem tarthat. 50. §. Az államvizsgálatok zárt helyen, felügyelet alatt készítendő írásbeli vagy tervezési dolgozatokból, laboratóriumi munkálatokból és nyilvános szóbeli vizsgálatból állanak. Az írásbeli vizsgálat mindenkor megelőzi a szóbelit. 51. §. Az írásbeli vizsgálatok és laboratóriumi munkálatok tárgyát minden alkalommal a vizsgáló bizottság határozza meg. 52. §. A vizsgáló bizottság tagjai: 1. a m. kir. pénzügyminiszter által kiküldött biztos; 2. a főiskola rektora, illetőleg, ha az erdészeti szaktanár, a prorektor, mint elnök; 3. a vizsgálati tárgyak tanárai; 4. gyakorlatban működő szakférfiak, kiknek nemcsak joguk, hanem feladatuk is, hogy a nyilvános szóbeli vizsgálatokon mint examinátorok a tanárokkal egyaránt közreműködjenek. A m. kir. pénzügyminiszter, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület meghallgatása után, 5 évről, 5 évre 20 állandó tagot — és pedig a bányamérnöki szakból 8, a vaskohómérnöki szakból 8, a fémkohómérnöki szakból pedig 4 szakembert — jelöl ki a vizsgáló bizottságba az állami és a magánüzemeknél alkalmazott műszaki tisztviselők sorából; az állandó bizottság tagjai közül pedig esetről-esetre legalább egy-egy examinátort hív meg az államvizsgálathoz. A vizsgáló bizottság helyben nem lakó tagjai a VI. fizetési osztálynak megfelelő napidíj és útiköltség megtérítésében részesülnek. 53. §. A vizsgáló bizottság az írásbeli vizsgálaton benyújtott dolgozatokat a szóbeli vizsgálat előtt megbírálja és ennek alapján határozza el, hogy vájjon a szigorló szóbeli vizsgálatra bocsátható-e vagy nem. T
